Ma a Samuel Sebastian Wesley-ről fogunk beszélni. Ez a téma nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban, mivel nagy vitákat és vitákat váltott ki a különböző szektorokban. Fontos megérteni a Samuel Sebastian Wesley körüli különböző szempontokat, az eredetétől a mai hatásig. Ebben a cikkben a Samuel Sebastian Wesley különböző nézőpontjait és véleményét vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy ez az elemzés segít megvilágítani a Samuel Sebastian Wesley-et, és jobban megérti annak fontosságát a jelenlegi környezetben.
Samuel Sebastian Wesley | |
![]() | |
Született | 1810. augusztus 14.[1][2][3][4][5] London |
Elhunyt | 1876. április 19. (65 évesen)[1][2][3][4][5] Gloucester[6] |
Állampolgársága | brit[7] |
Szülei | Samuel Wesley |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magdalen College |
Sírhelye | Devon |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Samuel Sebastian Wesley témájú médiaállományokat. | |
Samuel Sebastian Wesley (London, 1810. augusztus 14. – Gloucester, 1876. április 19.) 19. századi egyházzenész, az anglikán egyház virtuóz orgonistája és tehetséges zeneszerzője. A „muzsikus Wesley-k” utolsó tagja. Nagyapja, Charles Wesley a metodista mozgalom alapítója, a metodizmus énekköltője. Édesapja, Samuel Wesley (1766-1837) az anglikán egyházzenének ugyancsak kiemelkedő zeneszerzője.
10 éves korától a Royal Chapel kóristája, 16 évesen a Hereford-székesegyház orgonistája. 1835-ben nősült meg. 1839-ben Oxfordban zenei doktorátust szerzett, 1850-től a Királyi Zeneakadémia orgonaprofesszora volt Londonban. Apja munkásságát folytatva ő maga is igyekezett népszerűsíteni Johann Sebastian Bach műveit. 1871-ben Gloucesterben vezényelte a Máté passiót. A korábbi zenei stílusok iránti érdeklődése, egyúttal független zenei gondolkodásmódja a kontinentális Európa zeneszerzőivel rokonítja munkásságát.[8][9]