Ez a cikk a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön témával foglalkozik, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön egy releváns téma, amely a szakemberek, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét felkeltette, fontossága és relevanciája miatt. Ebben a cikkben a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön különböző szempontjait elemezzük, például eredetét, hatását, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Hasonlóképpen megvitatják a terület szakértőinek véleményét, valamint a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön-hez kapcsolódó releváns tapasztalatokat és eseteket. Végül olyan elmélkedéseket és következtetéseket javasolunk, amelyek elmélkedésre és vitára hívnak fel erről a jelentős témáról.
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön | |
![]() | |
Alapítás éve | 1900 |
Ország | Magyarország |
Hely | 3980, Sátoraljaújhely Kazinczy u 35. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat. |
A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyen. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, továbbá a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az intézmény parancsnoka Rózsahegyi Tamás.
Alapító okirata szerint 1900-ban létesítették. Építését 1901-ben kezdték meg a Törvényszéki Palota és fogház („Törvényház”) részeként Czigler Győző műépítész tervei alapján. Működését 1906-ban kezdte meg.
1942 szeptemberében a Magyar Honvéd Vezérkari főnökség (VKF) büntető intézetévé jelölték ki és politikai elítélteket szállítottak ide. 1944. március 22-én a különböző nemzetiségű politikai foglyok az őrséget lefegyverezve kitörtek és a környező hegyekbe menekültek. A német katonai segítséggel levert sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak 60 halálos áldozata volt.
A bírósági épület 1950 és 1953 között egy ideig üresen állt, majd határőr kiképző központként működött. 1954-ben fiatalkorú elítélteket szállítottak az intézetbe.
1956 októberében a városi Munkástanács utasítására 258 főt szabadítottak, mindössze 11-en maradtak fogva. A forradalom leverését követően ismét politikai foglyok fogvatartására jelölték ki az intézetet. Az Ormosbányán dolgoztatott elítélteket is ide szállították át.
1956. december 12-én a rendkívül zsúfolt országos börtön rabjai kitörést kíséreltek meg. Szerszámokkal, késekkel fegyverkeztek fel, túszul ejtettek négy börtönőrt. Az őrség riasztólövésekkel fékezte meg a kitörési kísérletet.
1959-ben az elítéltek munkáltatására fehérneműgyárat hoztak létre. Ugyanez évben indult a tényleges rabnevelői tevékenység.
1986 és 1988 között korszerűsítési munkálatok zajlottak (fűtés, világítás, biztonsági rendszer). 1990-ben új rabkonyha és mosoda épült. 1997-ben a nagy, harmincfős zárkákat felújították, a mellékhelyiségeket leválasztották a lakótértől.
1993-ban a Fehérneműgyár jogutódjaként megalapították az ÁBRÁND-Ágynemű, Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft.-t. 1994-ben befejeződött a Különleges Biztonságú Körletrész (KBK) építése.
2001-ben felújítási munkálatok zajlottak, az intézet új épületrésszel bővült.
Az 1944-es sátoraljaújhelyi börtönlázadás kitörésekor, majd az 1950-es évek elején itt töltötte szabadságvesztését Határ Győző Kossuth-díjas magyar író. Az intézet falai között raboskodott 1960 áprilisa és 1963 novembere között Mérei Ferenc, a modern magyar pszichológia-történet meghatározó alakja.