Royal Academy of Music

Napjainkban a Royal Academy of Music olyan téma, amely számos területen nagy jelentőséggel bír. A politikai szférától a technológiai szféráig a Royal Academy of Music emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Jelentősége abban rejlik, hogy befolyást gyakorol a társadalomra, és hogyan befolyásolja mindennapi életünket. A történelem során a Royal Academy of Music fejlődött, és heves vitákat váltott ki, amelyek mércéket és jelentős változásokat állítottak fel a különböző szektorokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Royal Academy of Music számos aspektusát, és elemezzük a mai hatását.

Royal Academy of Music
Alapítva1822
AlapítóJohn Fane, 11th Earl of Westmorland
HelyEgyesült Királyság, City of Westminster
Típus
  • konzervatórium
  • egyetem
  • felsőoktatási intézmény
  • építmény
  • oktatási szervezet
Műemlékvédelmi besorolásII. osztályba sorolt műemlék (1987. október 2. – , 1239816)
Oktatók száma300 (2019/2020)[1]
Tanulólétszám730
Tagság
  • Jisc
  • University and College Union
Elhelyezkedése
Royal Academy of Music (London)
Royal Academy of Music
Royal Academy of Music
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 31′ 25″, ny. h. 0° 09′ 07″51.523611°N 0.151944°WKoordináták: é. sz. 51° 31′ 25″, ny. h. 0° 09′ 07″51.523611°N 0.151944°W
Térkép
A Royal Academy of Music weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Academy of Music témájú médiaállományokat.

A londoni Royal Academy of Music zenei konzervatórium, amely 1999 óta a Londoni Egyetem karaként működik.[2]

Története

Az Akadémiát Westmorland grófja alapította 1822-ben Nicolas Bochsa francia hárfaművész és zeneszerző ötlete nyomán, és 1830-ban IV. György brit király jóváhagyását is megkapta.[3] Az intézmény első székhelye a Tenterden Streeten, a Hanover Square- en [4] volt, majd 1911-ben átköltözött a Marylebone Roadra, London központjába,[5] a Regent's Park közelébe.

Felépítése

Az Akadémia helyiségeihez tartozik még egy négyszázötven személyes koncertterem, a Duke's Hall.[4][6]

Könyvtára

A könyvtár több mint 160 000 kötetet tartalmaz, köztük fontos kéziratokat és nyomtatott partitúrákat. A legfontosabb kéziratok közé tartoznak Purcell: A tündérkirálynő, Gilbert és Sullivan: A Mikádó, Vaughan Williams: Fantázia a Thomas Tallis témájában és a Serenade to Music, valamint a Gloria[7] művei.

Jegyzetek

  1. ↑ Who's working in HE? (angol nyelven). HESA. Higher Education Statistics Agency HESA
  2. ↑ Hero, Royal Academy of Music. . (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
  3. ↑ Bernarr Rainbow & Anthony Kemp, 'London (i), §VIII, 3(i): Educational institutions: Royal Academy of Music (RAM)', Grove Music Online (Accesso 19 febbraio 2007), Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
  4. ↑ a b Key Dates. Royal Academy of Music
  5. ↑ "Royal Academy of Music", Oxford Concise Dictionary of Music, ed., Michael Kennedy, (Oxford, 2004) ISBN 978-0-19-860884-4
  6. ↑ Pearl Adam: The Arts. No. 2. The Royal Academy Of Music
  7. ↑ Lost Handel set for modern debut. BBC, 2001. március 2.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Royal Academy of Music című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó elemek

  • Royal College of Music – egy másik rangos londoni konzervatórium, amely Kensingtonban található.
  • London College of Music – egy másik történelmi londoni konzervatórium.
  • Guildhall School of Music and Drama – zenei és drámai művészeti akadémia Londonban.

Egyéb projektek

További információkat találhatsz Royal Academy of Music témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap