A mai világban a Rossano Brazzi a társadalom minden területén növekvő érdeklődésre számot tartó téma. Ahogy a technológia fejlődik és a globalizáció egyre nyilvánvalóbbá válik, a Rossano Brazzi releváns témává vált, amely minden korú, nemű és nemzetiségű embert érint. A gazdaságra gyakorolt hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásáig a Rossano Brazzi sokrétű kérdésnek bizonyult, amely mélyebb figyelmet és elemzést érdemel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rossano Brazzi különböző perspektíváit, és megvitatjuk annak fontosságát a modern világban.
Rossano Brazzi | |
![]() | |
1952-ben | |
Született | 1916. szeptember 18.[1][2][3][4][5] Bologna[6] |
Elhunyt | 1994. december 24. (78 évesen)[1][2][3][4][5] Róma[7] |
Állampolgársága | |
Házastársa |
|
Gyermekei | egy gyermek |
Foglalkozása |
|
Halál oka | betegség |
Sírhelye | Cimitero Flaminio |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1939–1994 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rossano Brazzi témájú médiaállományokat. | |
Rossano Brazzi (Bologna, 1916. szeptember 18. – Róma, 1994. december 24.) olasz színész.
Testvére, Oscar Brazzi (1918-1998) olasz filmproducer, filmrendező.
1954-ben a Három pénzdarab a szökőkútban című filmben figyeltek fel rá. 1955-ben szerepet kapott David Lean Velence, nyár, szerelem című filmjében, ahol Katharine Hepburn partnere volt. 1981-ben Ezüst Szalag díjra jelölték az Én és Caterina című filmben nyújtott alakításáért.
1940–1981 között Lydia Brazzi (Lidia Bartolini) (1925–1981) olasz színésznő volt a felesége. 1984–1994 között Ilse Fischer volt a párja.
1994-ben, 78 évesen halt meg Rómában, norovírus következtében.[8]