Napjainkban a Reichard Zsigmond olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. (A személy neve) egy figura, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megdöbbentő felfedezésétől a legújabb eredményeiig Reichard Zsigmond kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben alaposan feltárjuk a Reichard Zsigmond életét és munkásságát, elemezzük hatását különböző területeken, és feltárjuk azokat az okokat, amelyek referenciaponttá tették őt a jövő generációi számára. Csatlakozzon hozzánk a Reichard Zsigmond felfedezésének és csodálatának ezen az útján.
Reichard Zsigmond | |
Született | 1863. április 26. Székesfehérvár |
Elhunyt | 1916. április 8. (52 évesen)[1] Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Grünhut Irén (h. 1896–1916) |
Foglalkozása | |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek, jogtudomány) |
Halál oka | agyhártyagyulladás |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4-20-1) |
Reichard Zsigmond (Székesfehérvár, 1863. április 26.[2] – Budapest, 1916. április 8.)[3] bíró, jogi szakíró.
Reichard Móric és Deutsch Janka fia. A Budapesti Tudományegyetemen folytatta jogi tanulmányait. 1888-tól ügyvéd, 1894-től bíró, 1913-tól kúriai bíró. A büntetőjog mellett a közigazgatási bíráskodás kérdéseivel is foglalkozott. Cikkei főleg a Jogtudományi Közlönyben, a Jogászegyleti Értekezésekben és a Magyar Nyelvőrben jelentek meg. Halálát agyhártyagyulladás okozta.
Felesége Grünhut Irén (1873–1944)[4] volt, akit 1896. október 11-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5]
Gyermekei: