A mai világban a Radnai Gyula soha nem látott jelentőséget kapott. Legyen szó egy személy történetéről, egy mély téma elemzéséről, egy fontos dátumról való megemlékezésről vagy bármi másról, a Radnai Gyula emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Radnai Gyula jelentősége túlmutat a határokon és a kulturális korlátokon, és több területen is vitatéma lett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Radnai Gyula-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását, elemezve relevanciáját és jelentését különböző összefüggésekben.
Radnai Gyula | |
Született | 1939. április 15. Budapest |
Elhunyt | 2021. május 24. (82 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | fizikus, pedagógus |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1962) |
Radnai Gyula (Budapest, 1939. április 15. – Budapest, 2021. május 24.)[3] fizikus, tanár, egyetemi docens, a KöMaL fizika szerkesztőbizottságának elnöke (1989–).
Munkásságának legismertebb részei a középiskolai fizikatanításban használt könyvei (Dér–Radnai–Soós) és magyar fizikatörténeti írásai.
Tisztviselő családból származik. Elvált, két gyermeke van.
1957-ben érettségizett a Fürst Sándor Gimnáziumban. 1962-ben végzett az ELTE matematika-fizika szakán. 1990-ben nyerte el az ELTE doktora és az MTA fizikai tudomány kandidátusa címet.[4]
1962 és 1970 között az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) Kísérleti Fizika Tanszékén, 1970 és 2006 között pedig az Általános Fizika tanszékén tanított. 2006 óta az ELTE Anyagfizikai Tanszékén tanított.