Rásonyi Leila

A mai világban a Rásonyi Leila olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az évek előrehaladtával a Rásonyi Leila jelentősége és hatása egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. A munkahelyi hatásától az egészségre és a jólétre gyakorolt ​​hatásáig a Rásonyi Leila állandó beszédtéma lett minden típusú térben. A jelenség és következményeinek teljes megértése érdekében alapvető fontosságú a különböző nézőpontok elemzése és a konstruktív párbeszéd ösztönzése a Rásonyi Leila körül. Ebben a cikkben a Rásonyi Leila-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg.

Rásonyi Leila
Született1944. május 22. (80 éves)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
SzüleiRásonyi László
Foglalkozása
Zenei pályafutása
Műfajokversenymű, kamarazene
Aktív évek1971–
KiadókHungaroton
Marco Polo/Naxos
EgyüttesLajtha vonósnégyes
Hangszerhegedű
DíjakA Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)

Rásonyi Leila (Kolozsvár, 1944. május 22. –) hegedűművész és -tanár, Rásonyi László turkológus leánya.

Élete

Tanulmányait Dullien Kláránál és a Bartók Béla Konzervatóriumban Katona Bélánál kezdte. A Zeneakadémián Országh Tivadar és Kovács Dénes növendéke volt. 1967-ben a párizsi Jacques Thibaud nemzetközi hegedűversenyen elnyerte a Mention-díj arany fokozatát. 1968-tól posztgraduálisan Igor Bezrodnijnál képezte magát a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban.

1971-ben, Kovács Dénes tanársegédjeként kezdett tanítani a budapesti Zeneakadémián. 1973-tól önálló tanár, 1988-tól adjunktus, 2003-tól docens az akadémián.

1982 és 1985 között a Postás Szimfonikus Zenekar I. hangversenymestere. Ezt követően önállóan koncertező művész lett. 1990-ben megalapította a Lajtha vonósnégyest, aminek primáriusa lett. 1998-tól 2001-ig a tajpeji művészeti akadémia vendégtanára volt.

Intenzíve kutatta a zsidó zenét, 1992-ben Soros-ösztöndíjat is kapott erre. Ezen munkájának egyik eredménye 2003-ban megvédett, A zsidó műzenei stílusjegyek kialakulásának történeti áttekintése néhány hegedűdarab elemzéséhez c. DLA-disszertációja.

Rásonyi Leila egy 1715-ben készült Giuseppe Testore-hegedűn játszik.

A Rátkai Márton Klub elnöke.[1]

Diszkográfia

  • César Franck: A-dúr hegedűszonáta + Ernest Chausson: Poème, op. 25 + ráadásdarabok (Miklós György) Hungaroton (1975) (csak letölthető)
  • Weiner Leó: II., fisz-moll hegedűszonáta + Manuel de Falla: Szvit spanyol népi dallamokra + Igor Stravinsky: Divertimento (Miklós György) Hungaroton (1979) (csak letölthető)
  • Goldmark Károly: Vonósötös, Vonósnégyes (a Lajtha vonósnégyes tagjaként, Mező László) Hungaroton HCD 31556 (1993)
  • Ildebrando Pizzetti: Kamarazene (Alpaslan Ertüngealp, Fenyő László) Marco Polo 8.223812 és Naxos 8.570875 (1994)
  • Lajtha László: Vonóstriók (Kolozsvári László, Kiss-Domonkos Judit) Hungaroton HCD 31979 (1996–97)
  • Mosonyi Mihály: Zongoratriók (Kassai István, Kiss-Domonkos Judit) Marco Polo 8.225042 (1997)
  • A zsidó zene mesterei (portrélemez; Mayer Erika) Hungaroton HCD 31768
  • Láng György: Concerto Ebraico (szerzői portrélemez, Mayer Erika, Budapesti Szimfonikus Zenekar, Uri Mayer) Hungaroton HCD 31767 (1998)
  • Lehár Ferenc: Romantikus szerenád. Hegedűdarabok. (Gyökér Gabriella, a Zeneakadémia hallgatóinak kamarazenekara) Hungaroton HCD 32541 (2014)

Önéletrajza

  • Hivatásom prizmája. Életutam. Budapest, Moszkva, Európa, Taiwan, Budapest. H. n., 2019. Szerző kiadása ISBN 9786150064109

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ A klub honlapja
  2. ↑ „A Zeneakadémia egyetlen nagy család” – Díszokleveleket adott át az egyetem rektora a Régi Zeneakadémián = Zeneakadémia 2017. szeptember 4. (Hozzáférés: 2019. május 22.)

Források