Puffogó vipera
Ma a Puffogó vipera a mai társadalomban nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Több szempontból is ez a téma vitát váltott ki, és felkeltette a szakértők és a következményeinek megértésében érdekelt emberek figyelmét. A történelem során a Puffogó vipera tanulmányozás és elemzés tárgya volt, és alapvető szerepet játszott a személyes, szakmai és társadalmi szintű döntéshozatalban. Ebben a cikkben a Puffogó vipera-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, azzal a céllal, hogy teljes és naprakész képet nyújtsunk annak fontosságáról és relevanciájáról a jelenlegi panorámában.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Puffogó vipera egy németországi gyűjteményben
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Bitis arietans (Merrem, 1820) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 A puffogó vipera regionális, diszjunkt elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Puffogó vipera témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Puffogó vipera témájú médiaállományokat és Puffogó vipera témájú kategóriát. |
A puffogó vipera (Bitis arietans) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába és a valódi viperák (Viperinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
A puffogó vipera Afrikában nagyon elterjedt, és a 2000 méter tengerszint feletti magasságokat kivéve szinte mindenütt megtalálható: nemcsak az esőerdő belsejében, de helyenként a legszárazabb sivatagban is. Elterjedési területe az Arab-félszigetre is átnyúlik.
Alfajai
Két alfaja ismert:
- puffogó vipera (Bitis arietans arietans) (Merrem, 1820) – Marokkó déli részétől délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság déli részéig, valamint az Arab-félsziget délnyugati részén.
- szomáli puffogó vipera (Bitis arietans somalica) (Parker, 1949) – Szomáliában és Kenya északi részén.
Megjelenése
A puffogó vipera hossza 70–90 centiméter. Teste tömzsi, viszonylag rövid és kövér, keresztmetszete háromszög alakú. Farkának vége egy kicsit lejjebb helyezkedik el. A hím kisebb, mint a nőstény. Bőre érdes-pikkelyes, színe jó álcát nyújt. Mintázata az állat élőhelyétől függ, általában azonban egész testét V-formájú sorminta fedi. A nőstény színezete ragyogóbb. Feje széles, lapos és lándzsa formájú. A kígyó feje jól láthatóan elkülönül a test többi részétől. Erős állkapocsizmán kívül itt helyezkednek el méregmirigyei is, valamint nagy szeme, amellyel kifürkészi zsákmányát. A méregfog egy éles, üres hengerszerű képződmény, amely a mérget juttatja az áldozat testébe. Nyugalmi állapotban méregfogát vissza tudja hajtani a szájüregében. A puffogó vipera 100–350 milligramm mérget termelhet.
Életmódja
A puffogó vipera magányos, és túlnyomórészt éjjel aktív. Főleg különböző kisemlősöket, madarakat, kétéltűeket és hüllőket eszik. Fogságban legfeljebb 15 évig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget körülbelül kétéves korban éri el. A párzási időszak októbertől decemberig tart. A vemhesség körülbelül 5 hónapos, az utódok a nőstény testében fejlődnek ki és elevenen jönnek a világra. Számuk általában 20–30, de néha 50-nél is több. A kis kígyók születésükkor körülbelül 12,5–17,5 centiméter hosszúak.[1]
Rokonai
12 rokon fajjal, köztük a gaboni viperával együtt alkotja a puffogóviperák nemét (Bitis).
Jegyzetek
- ↑ Mehrtens JM. 1987. Living Snakes of the World in Color. New York: Sterling Publishers. 480 pp. ISBN 0-8069-6460-X.
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Merrem, B. 1820. Versuch eines Systems der Amphibien. Johann Christian Krieger: Marburg. xv + 191 pp., 1 pl. BHL Reference page.
- International Commisision on Zoological Nomenclature 1945. Opinion 188. Suppression of the name Cobra Laurenti 1768 and suspension of the rules for Bitis Gray, 1842. pp. 77–92 In Hemming, F. (ed.). Opinions and declarations rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature Volume 3, part 7. International Trust for Zoological Nomenclature: London. 448 pp. BHL Reference page.
- Uetz, P. & Hallermann, J. 2019. Bitis arietans. The Reptile Database. Accessed on 13 September 2017.
