Poprádi-tó
Mai cikkünkben a Poprádi-tó-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomban betöltött jelentőségétől a környezetre gyakorolt hatásáig a Poprádi-tó olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Poprádi-tó-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük annak hatását és az általa jelentett kihívások kezelésére javasolt lehetséges megoldásokat. Ezenkívül megismerjük a legújabb kutatásokat és a releváns adatokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Poprádi-tó fontosságát mindennapi életünkben. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést a Poprádi-tó oldalon!
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Poprádi-tó (Popradské pleso) | |
 | |
| Ország(ok) |  Szlovákia |
| Hely | Magas-Tátra |
| Típus | glaciális |
| Elsődleges források | Jeges-patak |
| Elsődleges lefolyások | Krupa-patak |
| Hosszúság | 0,38 km |
| Szélesség | 0,248 km |
| Felszíni terület | 0,0688 km2 |
| Legnagyobb mélység | 17 m |
| Tszf. magasság | 1494 m |
| Elhelyezkedése | |
 Poprádi-tó
Pozíció a Tátra térképén
| |
 é. sz. 49° 09′ 12″, k. h. 20° 04′ 49″49.153333°N 20.080278°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 12″, k. h. 20° 04′ 49″49.153333°N 20.080278°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádi-tó témájú médiaállományokat. | |
A Poprádi-tó (szlovákul Popradské pleso) Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán, a Menguszfalvi-völgyben, az Omladék-völgy torkolata előtt, az erdőhatáron, az Oszterva délnyugati letörése alatt, délre a Poprádi-csúcs (Kopki) erdővel borított kiágazásától, 1494 méteres tengerszinti magasságban található. Az ötödik legnagyobb tátrai tó, területe 6,88 hektár, mélysége 17 m. Kedvelt pihenőhely.[1]
Neve
A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert Poprád határában van, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a Krupa-patak (Krupá), amely a Poprádi-tóból ered, a Poprád folyó egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval.
A Poprádi-tó elnevezéssel Poppersee német alakban már Frölich Dávid 1644-ben Ulmban kiadott latin nyelvű "Bibliotheca seu Cynosura Viatorum" c. művében találkozunk. A tavat részletesen idősebb Buchholtz György írta le 1719-ben. Bél Mátyás 1736-ban Halastónak nevezte, bizonyára azért, mert ez az egyedüli tó a Magas-Tátra D. oldalán, amelyben halak is élnek. 1880-ban aztán pisztrángokat is telepítettek a tóba. Mivel a Halastónak hívtak egy tavat a lengyel oldalon is, az itteni Halastavat Kis-Halastónak (Kleiner Fischsee) vagy Poprádi-Halastónak (Poprader Fischsee) nevezték inkább.
A 19. század hetvenes éveiben gyakran nevezték Menguszfalvi-tónak (Mengsdorfer See, Mięguszowiecki Staw) is, ami valójában legjobban tükrözte a tó helyzetét.
Menedékház
1879-ben építették meg a tó mellett az első menedékházat, a turistaforgalom megélénkült és szükségesnek tűnt egyértelműsíteni a tó nevét. A választás a tó legrégibb nevére esett.
A tó partján található a 2011-ben felújított Majláth-menedékház.
Megközelítése
- A tátrai villamosvasút Poprádi-tó megállójától a
jelzésen (01:15 ó) - A Csorba-tótól: a
jelzésen (01:15 ó) vagy a 
jelzésen (01:10 ó)
Jegyzetek
- ↑ Popradské Pleso (szlovák nyelven). popradtatry.sk. . (Hozzáférés: 2012. július 18.)
Külső hivatkozások
- A Poprádi-tó – Magas-Tátra.info, 2013. július 17.
- A Magas-Tátra egyik gyöngyszeme: a Poprádi-tó – National Geographic, 2019. augusztus 20.
- A Poprádi-tó. YouTube
