Ebben a cikkben a Csorba-tó témával foglalkozunk, amely különböző területeken érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Csorba-tó olyan téma, amely felkeltette a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generált. A történelem során a Csorba-tó tanulmányozás, elemzés és viták tárgya volt, bizonyítva jelentőségét és a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csorba-tó különböző szempontjait, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Alapvető fontosságú, hogy megértsük ennek a kérdésnek a jelentőségét és a jelen valóságunkra gyakorolt hatását, ezért szükséges kritikai és reflektív szemszögből megközelíteni.
Csorba-tó (Štrbské pleso) | |
![]() | |
A Csorba-tó | |
Ország(ok) | ![]() |
Hely | Magas-Tátra |
Hosszúság | 0,64 km |
Szélesség | 0,6 km |
Felszíni terület | 0,1976 km² |
Legnagyobb mélység | 20 m |
Víztérfogat | 0,001284 km³ |
Tszf. magasság | 1346 m |
Szigetek | 0 |
Települések | Csorbató |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba-tó témájú médiaállományokat. | |
A Csorba-tó (szlovákul: Štrbské pleso, németül: Tschirmer See / Zirbener See, lengyelül: Szczyrbske Jezioro) a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, a Szoliszkó-gerinc délkeleti vége alatti teraszon, a Furkota- és a Malompataki-völgy torkolata között, nem messze a Menguszfalvi-völgy torkolatától, 1346 m tengerszint feletti magasságban.
A tó mellett van a Csorbató nevű klimatikus gyógyhely (település). A település a Tátra körút nyugati, a Fiatalság útja keleti végén és a Tátrai villamosvasút és a Csorbáról (szlovákul: Štrba) közlekedő fogaskerekű végállomásánál fekszik. Nevét az alatta fekvő Csorba faluról kapta, amelynek határában fekszik. 1930-ban Miroslav Slavík javasolta, hogy nevezzék át Slovenské plesónak, azaz Szlovák-tónak, de javaslata nem talált visszhangra.
![]() |
![]() |