Phasma gigas

Ebben a cikkben a Phasma gigas-et különböző szemszögekből elemezzük azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak mai relevanciájában és hatásában. A Phasma gigas-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, feltárva a társadalomra, gazdaságra, politikára, kultúrára vagy bármely más érdeklődési területre gyakorolt ​​hatását. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos különböző nézőpontok és szakértői vélemények, valamint releváns adatok kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a témával kapcsolatos fontosságát és befolyásának mértékét. Hasonlóképpen, a Phasma gigas-hez kapcsolódó lehetséges kihívásokat és vitákat is megvitatjuk, megvizsgálva a lehetséges rövid és hosszú távú következményeket. Ezzel a cikkel egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott elképzelést szeretnénk nyújtani, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alapos ismereteket szerezzen a Phasma gigas-ről és annak mai relevanciájáról.

Phasma gigas
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Botsáskák (Phasmatodea)
Alrend: Verophasmatodea
Alrendág: Anareolatae
Öregcsalád: Phasmatoidea
Család: Valódi botsáskák (Phasmatidae)
Alcsalád: Phasmatinae
Nemzetség: Phasmatini
Nem: Phasma
Faj: P. gigas
Tudományos név
Phasma gigas
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cyphocrana beauvoisi Serville, 1831
  • Phasma empusa Lichtenstein, 1796
  • Papuanoidea straeleni Werner, 1930
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phasma gigas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phasma gigas témájú kategóriát.

A Phasma gigas a rovarok (Insecta) osztályába, botsáskák (Phasmatodea) rendjébe és valódi botsáskák (Phasmatidae) családjába tartozó terraristák által, otthonaikban is tartott faj.

Elterjedése

Pápua Új-Guinea őshonos, endemikus faja.

Megjelenése

A nőstény 200 mm körüli hosszúságú, és 15 mm széles. Hatodik szelvényének dorsalis részén egy lebenyt visel, tora erősen tüskés.

Hátsó szárnyai narancsvörösek, rajtuk sok fekete csík látható. A szárnyak a potroh felét takarják. Mindkét ivar hosszú, lebenyszerű fartoldalékokat (cercus) visel, a nőstények nem rendelkeznek tojócsővel (ovipositor).

A hímek kisebbek, karcsúbbak és röpképesek, hosszuk 110–150 mm.

Életmódja

A természetben az eukaliptusz leveleivel táplálkozik, de fogságban etethető szeder-, mogyoró- és tölgylevéllel is.

Szaporodása

Petéi nagyok, feketék és gömbölyűek. A nimfák a petékből 5-6 hónap alatt kelnek ki. A kikelő egyedek nagyjából 2 cm hosszúak.

Tartása magas páratartalom mellett 25-28 °C-on ideális.

Források

  • Eugène Bruins: Terráriumok enciklopédiája. Ford. Vági Balázs. Budapest: Ventus Libro. 2006. ISBN 963 9546 81 X