Napjainkban a Perényi Miklós (gordonkaművész) egyre aktuálisabb téma a társadalomban. Az idő múlásával láthattuk, hogy a Perényi Miklós (gordonkaművész) hogyan nyert teret különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig. Nyilvánvaló, hogy a Perényi Miklós (gordonkaművész) nagy hatással volt arra, ahogyan élünk, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Perényi Miklós (gordonkaművész) különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve jelent kihívásokat és lehetőségeket.
Perényi Miklós | |
![]() | |
2018-ban | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1948. január 5. (77 éves) Budapest |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | komolyzene |
Hangszer | gordonka |
Díjak |
|
Tevékenység | zeneszerző, pedagógus |
Kiadók | ECM Records |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Perényi Miklós témájú médiaállományokat. | |
Perényi Miklós (Budapest, 1948. január 5. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar gordonkaművész, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, érdemes és kiváló művész.
1948-ban zenészcsaládban született. Tehetségét hétéves korában fedezték fel, és fölvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola cselló szakára. Először Zsámboki Miklós, majd 1959-től Banda Ede tanítványa lett. Első önálló koncertjét 1957-ben, kilencéves korában adta a Zeneakadémián.
Enrico Mainardi professzor azzal támogatta a fiatal csellistát, hogy több mesterkurzusra is meghívta Salzburgba, majd Luzernbe. Perényi további tanulmányait a római Szent Cecília Akadémián végezte, ahol 1962-ben diplomázott, majd a következő évben második díjat nyert a Casals Nemzetközi Gordonkaversenyen Budapesten. 1965-ben és 66-ban meghívást kapott Pablo Casals zermatti és Puerto Ricó-i mesterkurzusaira. Ezek után négy egymást követő évben fellépett a Marlboro Fesztiválon.
1974 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Repertoárja a barokktól a huszadik századi zenéig terjed, beleértve kortárs szerzők kompozícióit is.