A mai világban a Ferenczfy-Kovács Attila egyre aktuálisabb és érdekesebb téma. Az idő múlásával a Ferenczfy-Kovács Attila számos vita, kutatás és megbeszélés hivatkozási pontja lett a különböző területeken. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy társadalmi szinten, a Ferenczfy-Kovács Attila sok ember érdeklődését váltotta ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ferenczfy-Kovács Attila-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, következményeit és jövőbeli kilátásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Ferenczfy-Kovács Attila hogyan befolyásolta életünket, és hogyan befolyásolhatja továbbra is gondolkodásunkat és cselekvésünket a jövőben.
1969 és 1974 között felsőfokú tanulmányokat folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Első munkaállomása 1969-től 1974-ig a Pécsi Tervező Vállalat Ifjúsági Irodája volt, majd 1978 és 1991 között a MAFILM-nél dolgozott. 1991 óta szellemi szabadfoglalkozású látványtervező, vizuális művész, építész. Szabó István filmrendező egyik állandó munkatársa. Két évig a torinói operaházban a Wagner-tetralógia díszleteit tervezte, emellett tervezett operadíszleteket Lipcsében, Bécsben is.
Legnagyobb sikereit film és színpadi díszleteivel aratta. Ferenczfy-Kovács Attila a legkülönösebb tér-álmodók egyike. Épületeiben, film- és színházi díszleteiben, képzőművészeti munkáiban szürreális hidat épít a múlt és a jelen között. Díszleteit, térplasztikáit hazai és külföldi egyéni és csoportos kiállításokon szerepelteti. Közgyűjtemények őrzik alkotásait, köztük a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a lyoni M. St. Pierre Gyűjtemény. A legtöbb elismerést filmekhez készített díszleteiért kapta.
Családja
Elvált, három gyermeke: Sebő (1977), Petra (1979) és Lili (1991).
MTV nívódíja a Tisztelet Radnóti Miklósnak c. produkció díszletéért (1995); Az év legjobb díszletterve A szív bűnei c. előadás színházi díszletéért (1995)
MTV-nívódíj az Arany nyugágy c. produkció díszletéért (1996)
Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. Ferenczfy-Kovács Attila szócikkét lásd 608-609. p. ISBN 963-8477-44-X
Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Ferenczfy-Kovács Attila szócikkét lásd I. köt. 490. p.