Palazzo Davanzati
Ebben a cikkben a Palazzo Davanzati izgalmas világát fogjuk felfedezni. A kezdetektől a mai hatásig a Palazzo Davanzati folyamatos érdeklődést váltott ki, és számos területen vitatéma lett. Ezeken az oldalakon a Palazzo Davanzati-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a modern társadalomban betöltött fontosságától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Palazzo Davanzati hogyan fejlődött az idők során, és hogyan változtatja meg a mai trendeket. Készüljön fel arra, hogy izgalmas utazásra induljon a Palazzo Davanzati csínján-bínján keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
|
A Firenze történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Palazzo Davanzati | |
 | |
| Az épület homlokzata | |
 | |
| Település | Firenze |
| Cím | Via di Porta Rossa 9 Firenze |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 14. század második fele |
| Megnyitás | 1956 |
| Építési stílus | reneszánsz |
| Építész(ek) | Benedetto da Maiano |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Szolgáltatások |
|
| Alapterület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Palazzo Davanzati
Pozíció Firenze térképén
| |
 é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 11° 15′ 10″43.770203°N 11.252855°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 11° 15′ 10″43.770203°N 11.252855°E | |
 | |
| Palazzo Davanzati weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palazzo Davanzati témájú médiaállományokat. | |
A Palazzo Davanzati palota Firenze történelmi központjában.
Története
A 14. század második felében épült fel a Davizzi család számára. Egyike volt azon középkori lakótornyoknak, amelyek a pártvillongások (guelfek és ghibellinek) idején védelmet nyújtottak a város tehetősebb polgárainak. 1516-ban a Bartolini család birtokába került, majd 1578-ban a gazdag kereskedő és egyben névadó Bernardo Davanzati vásárolta meg. A 18. században a városi filharmónia székhelye lett. Miután 1838-ban Carlo, az utolsó Davanzati meghalt, az épület pusztulásnak indult. 1904-ben vásárolta meg és újíttatta fel Elia Volpi. 1910-ben egy múzeumot létesített benne, amelyet azonban 1924-ben bezártak tulajdonosváltás miatt. A második világháborúban bombatámadás érte. 1951-ben újjáépítették és az olasz állam vásárolta meg. Egy kis múzeumot alakítottak ki benne értékes középkori bútordarabokkal és néhány festménnyel.
Leírása
Az épület közepén egy árkádos udvar áll. A palota termeit és szobáit korhűen rendezték be, ugyanis az épület ma a Museo della Casa Fiorentina Antica, azaz „A régi firenzei ház” múzeuma. A földszinten egy fegyvergyűjtemény és megtekinthető. Az épület tetőterasza a 15. században épült.
Források
- Fajth Tibor: Itália, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Mueller von der Haegen, Anne: Tuscany: Art and architecture, Könemann, 2005 ISBN 3-8331-1487-8
- Wellner István: Firenze, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975 ISBN 963-243-041-7
- Wirtz, Rolf: Firenze, Vince Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 963-9552-90-9
