Otto Bauer

Mindig is azt mondták, hogy a Otto Bauer olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a mai társadalomban. A Otto Bauer évtizedek óta vita, tanulmányozás és kutatás tárgya volt, és jelentősége az idő múlásával csak nőtt. Szakértők és hétköznapi emberek egyaránt kifejtették véleményüket a Otto Bauer-ről, a nézőpontok változatosak és összetettek. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a lenyűgöző témát, elemezve annak különböző oldalait, a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását és a jelenlegi kontextusban való relevanciáját. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Otto Bauer izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit kínál.

Otto Bauer
Született1881. szeptember 5.
Bécs
Elhunyt1938. július 4. (56 évesen)
Párizs
Állampolgárságaosztrák
HázastársaHelene Bauer
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
  • filozófus
  • forradalmár
  • író
  • publicista
  • szerkesztő
Tisztsége
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
IskoláiBécsi Egyetem
KitüntetéseiKatonai Érdemkereszt
SírhelyeWiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Bauer témájú médiaállományokat.

Otto Bauer (Bécs, 1881. szeptember 5. – Párizs, 1938. július 4.) osztrák szociáldemokrata politikus és államférfi volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi problémáinak megoldását a nemzetállamok létrehozásában látta. Az első világháború után Ausztria Németországhoz való csatlakozásának egyik legjelentősebb támogatója volt.

Élete

Zsidó[1] származású osztrák család gyermekeként született. Korai munkássága során „Die Zukunft” (a jövő) néven megalapította a szocialista oktatási mozgalmat és számos folyóiratban jelentetett meg cikkeket, majd 1904-től a párt parlamenti frakciójának titkári tisztségét látta el. Az elméleti kérdésekben való tisztánlátását és tehetségét példázta az 1907-ben megjelentetett „Die Nationalitätenfrage und die Sozialdemokratie” (A nemzetiségi kérdés és a szociáldemokrácia) című publikációja is. Ebben a nemzetiségi ellentéteket az osztályharchoz hasonlította és helyesen megjósolta az első világháborút követő, a dunai régiót érintő események jelentős részét.[2]

Az első világháborúban katonai szolgálatot látott el és orosz hadifogságba esett. 1917-ben hazatérve a párt baloldali szárnyának vezetője lett. A háború végén osztrák külügyminiszterré nevezték ki. 1919. március 2-án egy titkos csatlakozási szerződést kötött Németországgal, amelyet a szövetségesek elutasítottak. Bauer erről a periódusról részletesen az 1923-ban megjelentetett „Die österreichische Revolution” (az osztrák forradalom) című művében írt. 1919 júliusában lemondott a külügyminiszteri tisztségről, de pártjának meghatározó alakja maradt. 1929-től 1934-ig az Osztrák Nemzeti Tanács tagja volt. A sikertelen 1934-es bécsi szocialista felkelés után előbb Csehszlovákiába, majd Franciaországba menekült. 1938. július 4-én hunyt el Párizsban.[2]


Jegyzetek

  1. ↑ Abraham Malamat, Haim Hillel Ben-Sasson. A history of the Jewish people. George Weidenfeld and Nicolson Ltd., 950. o. (1976). ISBN 067 4397 312 
  2. ↑ a b Encyclopedia Britannica (Library Edition): Otto Bauer (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. július 27.)[halott link]

Források