Orosz Lujza

Ebben a cikkben a Orosz Lujza témájával foglalkozunk, és feltárjuk annak különböző aspektusait. A Orosz Lujza nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ebben a cikkben elemezzük eredetét, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Orosz Lujza körül létező különböző perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet kínáljunk a témában. Többdimenziós megközelítéssel arra törekszünk, hogy olvasóinknak egy széles és részletes látásmódot kínáljunk a Orosz Lujza-ről, azzal a céllal, hogy elmélkedésre és vitára ösztönözzük ezt a ma oly fontos témát.

Orosz Lujza
Született1926. december 4.[1]
Petenye
Elhunyt2020. szeptember 6. (93 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzentgyörgyi István Színművészeti Főiskola (1948–1952)
KitüntetéseiPoór Lili-díj (1992)
Színészi pályafutása
Híres szerepei
  • Gertrudis (Bánk bán)
  • Éj királynője (Csongor és Tünde)
  • Hekabé (Trójai nők)
  • Tarnóczyné (Özvegy és leánya)
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Lujza témájú médiaállományokat.

Orosz Lujza (Petenye, 1926. december 4.[2] – Kolozsvár, 2020. szeptember 6.) Poór Lili-díjas erdélyi magyar színművésznő.

Életútja

Középiskoláit Szilágysomlyón végezte, majd a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tehetségkutató versenyén bekerült a színművészeti szakra (1946), s a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán végzett 1950-ben. Már 1948-tól a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja; innen ment nyugdíjba 1977-ben. Közben munkatársa a Kolozsvári Rádió magyar stúdiójának (1948-tól), tanársegéd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán (1950–54), annak Marosvásárhelyre költöztetése után pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban a beszédtechnika tanára (1954–57).

Főbb alakításai: a Bánk bánban Gertrudis (1954), a Csongor és Tündében az Éj Királynője (1947), A kőszívű ember fiaiban özvegy Baradlayné (1956), Barta Lajos Zsuzsi című darabjában a női főszerep (1957), az Antigonéban Hekabé (1959), a Három nővérben Olga (1955), az Euripidész és Sartre nyomán írott Illyés Gyula-féle Trójai nőkben Hekabé (1967), Csávossy György Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regénye nyomán írott darabjában Tarnóczyné (1977).

1992-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja lett és abban az évben megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díját,[3] majd 1994-ben a kisvárdai határon túli magyar színházi fesztiválon életműdíjjal tüntették ki. Szintén 1994-ben Erzsébet-díjjal jutalmazták. 2016-ban az Erdélyi Nemzetközi filmfesztiválon (TIFF) életműdíjjal tüntették ki.

Filmjei

Jegyzetek

  1. ↑ http://szabadsag.ro/-/boldog-kilencvenediket-draga-lujzi-
  2. ↑ „Boldog kilencvenediket, drága Lujzi!”, Szabadság, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2020. november 1.) 
  3. ↑ Balogh Edgár: Közművelődés. Romániai magyar irodalmi lexikon (1994)

Források

További információk