Novotny Gergely

Jelenleg a Novotny Gergely olyan téma, amely jelentős jelentőséggel bír a társadalomban. Hatását a mindennapi élet különböző aspektusaiban észlelték, különféle területeken vitákat és vitákat generálva. Akár személyes, akár tudományos, akár szakmai szinten, a Novotny Gergely-nek sikerült lekötnie az emberek széles spektrumának figyelmét, érdeklődést és bizonytalanságot egyaránt felkeltve. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Novotny Gergely különböző aspektusait, elemezve annak eredetét, fejlődését és következményeit, hogy átfogó és kritikus képet adhassunk erről a témáról, amely ma oly fontos.

Novotny Gergely
Életrajzi adatok
Született1925. február 22.
Budapest
Elhunyt2003. október 31. (78 évesen)
Budapest
SzüleiNovotny Emil Róbert
Pályafutás
Hangszerklarinét
Tevékenységzenész, író, költő, drámaíró, zenetanár

Novotny Gergely (Budapest, 1925. február 22. – Budapest, 2003. október 31.), író, költő, drámaíró, klarinétművész, zenetanár.

Családja

Édesapja Novotny Emil Róbert (1898-1975) festőművész, édesanyja Sidwers Erzsébet (1901-1974) gyógytornász. Négy gyermeke született, Júlia (1952), Tibor (1955), Dániel (1973), Csilla (1976).

Élete

Az 1930-as évek végén édesanyja az Odescalchi hercegi család tuzséri kastélyában dolgozott nyaranta, Novotny félig-meddig itt nevelkedett, és az arisztokrácia mellett tapasztalatokat szerzett a természettel együtt élő gazdálkodók világáról. A környékbeli pásztoroktól megtanult furulyázni, ez az élmény terelhette aztán a zenei pálya felé.

A budai Szent Imre Ciszterci Gimnáziumban végzett, ahol a zenetudós Rajeczky Benjamin volt az egyik tanára. A középiskolával párhuzamosan járt a Zeneakadémiára, Váczi Károlytól tanult klarinétozni, de mesterei voltak Kodály Zoltán, Kósa György, Molnár Antal és Weiner Leó is. 1945-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 1947-től a Fővárosi Zenekar, később az Állami Hangversenyzenekar klarinétművésze. 1979-ben ment nyugdíjba. Már nyugdíjas éveire esett zenetanári működése.

Az 1960-as évek közepén jelentkezett először abszurd drámáival, A poharak című egyfelvonásosa számos színházrendező kezén megfordult, de senki nem merte bemutatni. Az Új Írás 1968. februári, Örkény István által szerkesztett számában Novotny A fotel című monodrámájával szerepelt. 1969-ben az Ódry Színpad a Mire behozzák a narancslevet című darabját játszotta Várkonyi Zoltán rendezésében. A veszprémi püspöki könyvtárban működő felolvasószínpadon Siklós Olga rendezésében szintén előadták a Mire behozzák a narancslevet, továbbá az Elszállnak a seregélyek című bűnügyi színdarabja is elhangzott.

1973-ban Sík Ferenc rendezésében a Pécsi Nemzeti Színház műsorára került Az országutak iskolája című Petőfi-drámája. 1977-ben A vacsora című darabját mutatták be, az előadás megbukott, és bár a kritika a rendezőt okolta, Novotny drámaírói lendülete megtört. 1982-ben még indult a Magyar Televízió tv-játék pályázatán és második díjat nyert Óvodástörténet című forgatókönyvével, innentől kezdve viszont hosszú évekig sem színpadon, sem nyomtatott formában nem lehetett találkozni a műveivel. 1989-től a Liget, majd 1990 után a Barátság, Dunatükör, Élet és Irodalom, Magyar Jövő, MintHa, Napút és Polisz folyóiratok is közölték írásait. Több hangjátékot írt a Magyar Rádió számára, ezek közül elkészült és adásba került a Tódor barátom és A hétfejű sárkány felesége.[1]

Francia eredetiből lefordította Aloysius Bertrand Az éjszaka Gáspárjának képzelődéseiből című művét.

Végh Károly így ír Novotny Körtánc és litánia című kötetéről: "Novotny Gergely költő akkor is, amikor prózát ír. Szavait feszesre komponálja. Valami ősi, ritmikus lüktetés hatja át. Ritmus, nyelv, ütem. Egymondatos prózaversek, körtánc és litánia. Dobok szólalnak meg valahol a mélyben. Legbelül bennünk is állandóan szól egy dob. Percenként hetvenet ver."

Írói életművének meghatározó része máig kiadatlan.

Művei

Megjelent kötetei

  • Körtánc és litánia - A vándorköszörűs (prózák, Agroinform, 1998)
  • Virágzó világvége (versek, szerk. Bognár Antal, Present Könyv- és Lapkiadó, 1999)
  • Háromkirályok (színmű, szerk. és utószó Kállay Kotász Zoltán, Napkút Kiadó, Káva-Téka füzetek 91., 2015)

Színházi bemutatói

  • Mire behozzák a narancslevet (Ódry Színpad, rendező: Várkonyi Zoltán, 1969)
  • Országutak iskolája (Pécsi Nemzeti Színház, rendező: Sík Ferenc, 1973)
  • Az őr (Hevesi Sándor Színtársulat, rendező: Zala Kornélia, 1988)

Online hozzáférhető művei

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ A darabot Varga Géza rendezte, dramaturgja Kopányi György. Szereposztás: Nő: Szerencsi Éva, Férfi: Bárdi György. Bemutatója a Bartók Rádióban volt, 1976. március 1., 18:03-as kezdéssel.

Források