Nagyláng

A mai világban a Nagyláng olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az idő előrehaladtával úgy találjuk, hogy ennek a Nagyláng-nek különböző nézőpontokból kell feltárnia és megértenie. A Nagyláng jelentőségét nem lehet alábecsülni, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ezért alapvető fontosságú, hogy ezt a kérdést teljesen és tárgyilagosan kezeljük, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Nagyláng-et és annak hatását különböző összefüggésekben, hogy átfogó és naprakész képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról.

Nagyláng
Közigazgatás
TelepülésSoponya
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Nagyláng (Magyarország)
Nagyláng
Nagyláng
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 18° 27′ 39″47.004242°N 18.460744°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 18° 27′ 39″47.004242°N 18.460744°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyláng témájú médiaállományokat.

Nagyláng egykori község, amely a mai 6307-es és a 6331-es utak keresztezése közelében feküdt. 1936 óta Soponya része. Területéből alakult 1913-ban Kisláng község. A Zichy család egyik legjelentősebb uradalmának volt a központja.

Története

Az újkőkorból már ismeretes az ember jelenléte a falu környékén. A vonaldíszes kerámia kultúrája idejéből kerámiák kerültek elő. A falu első ismert említése 1372-ből származik, akkor a Rufi családtól a Baracskai családhoz került, nem sok idő múlva viszont már a fehérvári káptalané volt. Abban az időben már volt temploma is. A török hódoltság alatt először Palota várának volt a tartozéka, majd elpusztult a tizenöt éves háború alatt. 1645-től kezdődött a falu újjáéledése. Vízkeleti Mártontól Cziráky Mózeshez került. A Zichy család 1650-től uralta a falut és környékét. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben Esterházy Antal kuruc generális megütközött Lángon Sigbert Heister csapataival. Ekkor újra elpusztult a falu, és csak később épült újjá. A plébánia 1769-ben alakult meg a kálozi plébánia fíliájából. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Hartlieb tábornok szállta meg a falut. A császárhű Zichyek ekkor Bécsbe menekültek el.

Kisláng

Bővebben: Kisláng

Kisláng eredetileg uradalmi központ volt. Akkor kezdett fejlődni, mikor a család anyagi nehézségekkel küzdött a XIX-XX. század fordulóján, és ezen a kislángi határrész eladásával kívántak segíteni. 1904-1906 közt felparcellázták a majorság környezetét, hogy lakottan értékesebb legyen. Az új falu 1913-ban szakadt el az anyatelepüléstől.[1]

Nevezetes személyek

Lásd még: Kategória:Nagylángiak

Itt született

A kastélyban dolgozott.

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  2. ↑ Soponya Magyar Katolikus Lexikon

Források

  • Fejér megye kézikönyve, Magyarország megyei kézikönyvei-sorozat, CEBA Kiadó, 1997