Musznya

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Musznya-et, egy olyan témát, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Musznya megjelenése óta vitákat, vitákat és nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, legyen szó a tudományról, a kultúráról, a politikáról vagy általában a társadalomról. Az évek során a Musznya különböző módon fejlődött és befolyásolta az emberek életét, és olyan jelenséggé vált, amely megérdemli az alapos elemzést és megértést. Ebben a kutatásban a Musznya különböző aspektusait és perspektíváit elemezzük, azzal a céllal, hogy megvilágítsuk ezt a ma nagyon aktuális témát.

Musznya (Moščanci)
Musznya látképe.
Musznya látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rangfalu
Alapítás éve1405
PolgármesterLudvik Novak
Irányítószám9202
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség265 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság283 m
Terület3,2 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 11″, k. h. 16° 10′ 21″46.753056°N 16.172500°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 11″, k. h. 16° 10′ 21″46.753056°N 16.172500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Musznya témájú médiaállományokat.

Musznya (szlovénül: Moščanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 11 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Macskóc-patak partján fekszik.

Története

1405-ben "Muzna" alakban említik először. 1429-ben "Kysmuzna", 1464-ben "Mwzna", 1496-ban "Muzna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Közbirtokosoké, többek között a Musznai, kustanolczi Szabó stb. családoké volt. A Keresztúri család 1405-ben Keresztur, Muszna és Kis-Korog, 1429-ben Keresztur, Barkócz és Kis-Muszna helységben birtokos.[2] Később az egervári uradalomhoz tartozott, a Szécsényiek, a Nádasdyak és Szapáryak voltak főbb birtokosai. Egyházilag Szentsebestyén plébániájának filiája volt.

Vályi András szerint " MUZNA. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Nádasdi, és G. Szapári Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz közel, és annak filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai."[3]

Fényes Elek szerint " Musznya, vindus falu, Vas vármegyében, 173 evang. lak. Közbirtokosoké."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Musznya. Házszám 52, lélekszám 203. Lakosai vendek; vallásuk ág. ev. Postája Battyánd, távírója Mura-Szombat."[5]

1910-ben 348, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 275 lakosa volt. Lakosságának elsöprő többségét ma is evangélikusok alkotják.

Nevezetességei

Kulturális emlék a 20. század elején épült Zrinski-ház.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye