Vasvecsés

Vasvecsés (Večeslavci)
A vasvecsési Szentlélek-kápolna.
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Szarvaslak
Rang	falu
Alapítás éve	1365
Polgármester	Edvard Mihalič
Irányítószám	9262
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	353 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	233 m
Terület	5,14 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 09″, k. h. 16° 02′ 26″46.785833, 16.04055646.785833°N 16.040556°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 09″, k. h. 16° 02′ 26″46.785833, 16.04055646.785833°N 16.040556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasvecsés témájú médiaállományokat.

Vasvecsés (szlovénül: Večeslavci, régen vendül Vočeslavci, németül: Sesseldorf, vagy Sessldorf) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 29 km-re, Felsőlendvától 7 km-re délnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Lendva jobb partján fekszik.

Története

A települést 1365-ben "Poss. seu villa Wechezloufolua" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt. A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Vecseszlófalvával a mai Vasvecséssel együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

1836 "Wocseszlavecz" néven szerepelt a hivatalos dokumentumokban 1887-ben kapta jelenlegi nevét névmagyarosítás útján, azelőtt "Vecseszlavec" néven szerepelt a térképeken. Az eredeti neve a településnek a Vencel szláv névalakjára a Venčeslav-ra mehet vissza, így a magyarosított új név nem tükrözi ezt a jelentést.

Vályi András szerint " VECSESZLAVECZ. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Szent-Györgynek szomszédságában, és annak filiája; határja síkos, Stájer Országhoz közel van, szőleje, réttye hasznos, fája is van."

Fényes Elek szerint " Vecseszlavecz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 387 kath., 70 evang. lakossal."

Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Vecsés, lendvamenti község, 131 házzal és 648 r. kath. és ág. ev. vallásu, vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat. Kath. temploma a XVII. században épült."

A Török- vagy Pestisoszlop.

1910-ben 715, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben először a de facto Vendvidéki Köztársasághoz, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 393 lakója volt.

Nevezetességei

• Vasvecsési Szentlélek-kápolna 1829-ben épült. Mai formáját 1928-ben nyerte el, 1996-ban megújították.
• Itt található a község legrégibb emléke az 1644-ben készített Pestis, vagy Törökoszlop, melyet a török támadás és a pestisjárvány emlékére emeltek.

Híres emberek

• Szijjártó István költő, író, kántortanító (született 1765-ben)

Külső hivatkozások

• Szarvaslak község hivatalos oldala
• Vasvecsés Szlovénia térképén

Források

• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 273–274. o. ISBN 963-9257-19-2  

Jegyzetek

1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. ↑ M. Koletnik: Panonsko lončarsko in kmetijsko izrazje ter druge dialektološke razprave, Zora 60. Bielsko-Biała, Budapest, Kansas, Maribor, Praha 2008. 218. o.
4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye