Tiborfa

Ebben a cikkben a Tiborfa témájával fogunk foglalkozni széles és részletes perspektívából. A Tiborfa nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Tiborfa különböző aspektusait, elemezve annak okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a különböző szereplők milyen szerepet játszanak a Tiborfa-el kapcsolatban, valamint hogy milyen etikai és erkölcsi vonatkozásai vannak ennek. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet nyújtson a Tiborfa-ről, azzal a céllal, hogy az olvasó számára mélyebb és gazdagabb megértést biztosítson ennek a nagyon releváns témának.

Tiborfa (Vadarci)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterLudvik Novak
Irányítószám9201
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség313 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület5,75 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 16° 04′ 06″46.750833°N 16.068333°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 03″, k. h. 16° 04′ 06″46.750833°N 16.068333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiborfa témájú médiaállományokat.

Tiborfa (korábban Tivadarc, szlovénül: Vadarci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Gradski-patak partján fekszik.

Története

Területén már az ókorban éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

Első írásos említése 1365-ből való "Tyuodorfolua" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Thyuodorch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Tivadarc) szerepel.[2] Később a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "TIVADARCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvához közel, mellynek filiája; földgye középszerű, réttyének is fele jó, szőleje, erdeje, legelője elég van."[3]

Fényes Elek szerint "Tivadarcz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 74 kath., 242 evang. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Tiborfa, 103 házzal és 578 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Batthyányak voltak."[5]

1910-ben 621, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 378 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Határában az erdőben római kori halomsírok találhatók. Átmérőjük 6-10 méter, magasságuk 1-től 2,3 méterig terjed.
  • Malma a 20. század elején épült.
  • Pünkösdi templom

Híres emberek

Itt született 1874. február 2-án Szakovics József katolikus plébános, a vend nyelv egyik megújítója.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye