Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli

A mai világban a Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli központi témává vált a mindennapi élet különböző területein. Legyen szó szakmai, tudományos vagy személyes szféráról, a Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli döntő fontosságúra tett szert, és vitákat és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásaiig. Ezen túlmenően különféle szempontokat és véleményeket fogunk elemezni a Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk a ma oly aktuális témában.

Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli
Született1057. július 5.
Túsz
Elhunyt1111. december 19. (54 évesen)
Túsz
ÁllampolgárságaNagyszeldzsuk Birodalom
Foglalkozása
SírhelyeMeshed
Filozófusi pályafutása
Arab filozófia
Középkor
Iskola/Irányzatszúfizmus
Érdeklődésszúfizmus, logika, teológia, jogfilozófia
Akikre hatottMaimonidész, Aquinói Szent Tamás
Fontosabb művei
  • The Alchemy of Happiness
  • The Incoherence of the Philosophers
  • The Revival of the Religious Sciences
  • The Moderation in Belief
  • On Legal theory of Muslim Jurisprudence
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli témájú médiaállományokat.
Arab
أبو حامد محمد بن محمد الغزالي
Tudományos átirat
'Abū Ḥāmid Muḥammad bin Muḥammad al-Ġazālī
Fordítás
Ḥāmid apja, Muḥammad apja, Muḥammad al-Ġazālī

Közkeletű nevén Al-Gazáli, teljes nevén Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1057. július 5. – Túsz, 1111. december 19.) arabul alkotó perzsa muszlim teológus és filozófus, Európában a latinizált Algazel néven ismert. Az iszlám miszticizmus, a szúfizmus alapeszméinek egyik kidolgozója. Egyaránt volt szúfi és ortodox muszlim skolasztikus gondolkodó. A szunnita safiita iskolához (madzhab) tartozott.

Imám Gazáli több titulus birtokosa is volt: Sarafu l-Aimma (Arabul: شرف الائمه), Zajn ad-Dín (arabul: زین الدین), Huddzsatu l-Iszlám (arabul: حجة الاسلام)

Munkássága

Gondolkodásában határozott szkepticista volt. Egyaránt támadta Arisztotelész, al-Fárábí és Avicenna tanait is. Későbbi nagy kritikusa Averroës volt, aki szerint praktikus a természeti törvények magyarázatából kihagyni Istent.

Szerinte a filozófia károsan hat a vallásra. Szerinte a filozófia nem is tudomány, mert a tudományoknak a feladata az kéne, hogy legyen, hogy a vallás és teológia tudományát szolgálják.

Ismert műve A vallásos tudományok felélesztése címet viselte. Ebben azt igyekszik bemutatni, hogy milyennek kell lennie az istenfélő ember életének.

Másik ismert műve a Destructio philosophorum, ebben aműben az addig ismeretes filozófiai tanokat támadja. Főleg a világ örökkévalóságáról, az oktörvény megdönthetetlenségéről és a léleknek szellemi feltámadásáról szóló tanokat támadja. Minden munkáját a skolasztika filozófiára jellemző felsorolásokkal, kérdésekkel és ellenkérdésekkel tarkítja. Egyik méltatója találóan nevezte a skolasztikus vitatkozó művészet legmagasabb megnyilatkozásának ezt a munkát.

Miután minden filozófiai tant megdőltnek vélt, hozzálátott egy teológiai rendszer felépítéséhez, ami összhangban van az ortodox muszlim tanokkal. Ebben a műben, mint ahogyan ő mondja inkább a szívhez szól, mint az észhez, inkább a jámbor lelkekhez, mint a tanult elmékhez. minden érvét a Koránból vett idézettel támasztja alá. Szerinte egyetlen tudományra van szüksége az embernek és ez a tudomány a hitre kell vonatkoznia. A hitet szerinte nem kell bizonyítani, hanem tanítani kell. Később ezt a fajta dogmatizmust vette át a keresztény skolasztika Aquinó Szent Tamás tanain keresztül.

Művei

Teológia

  • al-Munqidh min al-dalal (A hibától megmentő)
  • al-1qtisad fi'I-i`tiqad (Középút a teológiában)
  • al-Risala al-Qudsiyya (Levél Jeruzsálemből)
  • Kitab al-arba?in fi usul al-din (Negyven fejezet a vallás elveiről)
  • Mizan al-?amal (A tett mérlege)
  • Az értékes gyöngy a másik oldalon / túlvilágon lévő tudásban)
  • Ó, gyermek!

Szúfizmus

  • Ihya ulum al-din (A vallástudományok feléledése), Gazáli főműve
  • Kimiya?-yi sa?adat (A boldogság elixírje)
  • Mishkat al-anwar (A fények fülkéje)

Filozófia

  • Maqasid al falasifa (A filozófusok szándékai)
  • Taháfut al-falászifa (A filozófusok összeomlása)

Jog

  • al-Mustasfa min ?ilm al-usul (Die Essentiellen Dinge (?) der Rechtswissenschaft)

Logika

  • Miyar al-ilm (A tudás alapja)
  • al-Qistas al-mustaqim (Az igazságosság egyensúlya)
  • Mihakk al-nazar f'l-mantiq (Logikában levő bizonyíték próbaköve)

Magyarul

  • Megszabadulás a hibáktól / A Vezetés kezdete; ford. Kiss Zsuzsanna; Salam Alapítvány, Bp., 2003 (Salam könyvek)
  • A tévelygésből kivezető út. Vallásfilozófiai önarckép; ford., utószó, jegyz. Németh Pál; Palatinus, Bp., 2003 (Folyam)

Források