Maimonidész

Maimonidész
Született1137 vagy 1138
Córdoba, Córdobai Kalifátus
Elhunyt1204. december 13.
Kairó, Ajjúbida Birodalom
ÁllampolgárságaAndalusz
GyermekeiAbraham ben Moses ben Maimon
SzüleiMaimon ben Yossef HaDayan
Foglalkozása
Tisztségenagid of Egypt (1171–1204)
IskoláiUniversity of al-Qarawiyyin
SírhelyeTiberias
Filozófusi pályafutása
Hispánia, Egyiptom
– Középkori filozófia –
Iskola/IrányzatZsidó filozófia, Zsidó törvény, Zsidó etika, arab filozófia
Akikre hatottSpinoza, Aquinói Szent Tamás, Bodin, Leibniz, Newton, Strauss
Akik hatottak ráAverroës, al-Gazáli, Arisztotelész, Avicenna
Fontosabb művei
  • Mishneh Torah
  • The Guide for the Perplexed
  • Pirush Hamishnayot
  • Epistle to Yemen
  • Sefer Hamitzvot
  • Hakdamot HaRambam
  • Treatise in Eight Chapters
  • Treatise on logic
Maimonidész aláírása
Maimonidész aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Maimonidész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (héberül: משה בן מימון, saját nyelvén, arabul: موسى بن ميمون بن عبد الله القرطبي الإسرائيلي, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138 – Kairó, 1204. december 13.) arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus; az egyik legnagyobb hatású középkori Tóra-tudós, aki Córdobában, Marokkóban és Egyiptomban tevékenykedett. Héber nyelvű művekben Maimoni (מימוני) néven említik, de találkozunk a Mose ben Maimon rabbi névváltozattal és ennek héber rövidítésével, a RáMBáM formával is. Az ő nevéhez fűződik a zsidó vallásjog (háláchá) törvényeinek a rendszerbe foglalása (Misné Tórá) a Talmud alapján.

Élete és munkássága

1137-ben született Córdobában, ami az ő korában az arab kultúra egyik központja volt. (A korábbi szakirodalomban szereplő 1135-ös születési dátum téves.) Tanulmányait kezdetben apja útmutatása mellett végezte, aki rabbinikus bíró (dajján) volt. De ugyanekkor ismerkedett meg az antik görög és arab filozófiával is, arab tudósok közvetítésével.

Mikor 1148-ban, Spanyolországban a fanatikus muszlim Almohád-mozgalom hatására a zsidó lakosságot kényszerítették vallásuk elhagyására, Maimonidész családja inkább a száműzetést választotta és Észak-Afrikába menekült. 1160-ban a család a marokkói, Fez nevű városban telepedett le, majd 1165-ben Jeruzsálembe költözött. Innen Egyiptomba költöztek tovább, először Alexandria városba, majd a mai Kairó helyén állt Fusztát nevű városba, ahol Maimonidész életének végéig élt.

A család vándorlása közben Maimonidész nem hagyta abba a tanulmányait: orvoslást tanult és Arisztotelészt és egyéb filozófiai műveket tanulmányozott. Fusztátban Maimonidész a rabbinikus bíróság tagja, és egy nem bizonyított hipotézis szerint a zsidó közösség vezetője (Nagid, vagy raisz al-jahud) lett, majd 1185-től Szaladin, Egyiptom és Szíria ajjúbida szultánjának a személyes orvosa. Mindez idő közben számos művet és tanulmányt írt. Írt egy filozófiai logikával foglalkozó művet (aminek autenticitását újabban kétségbevonják); egy judeo-arab nyelvű kommentárt a Misnához; a Tóra 613 parancsának felsorolását (Széfer ha-micvot); a Misné Torá törvénykönyvet; A tévelygők útmutatója című judeo-arabul írt filozófiai értekezést, továbbá számos levelét, amelyeket különböző zsidó közösségeknek írt. Misna-kommentár eredetileg arab nyelven íródott, majd később fordították héber nyelvre.

Maimonidésznek különösen a Misné Torá című munkája ismert. Ebben összefoglalja a zsidó vallásjog (halakha) teljes anyagát. Eltérve a korábbi hagyománytól Maimonidész nem tárgyalja a törvények talmudi forrásait. Ehelyett arra törekszik, hogy a zsidó vallást logikus egészként mutassa be. Második legfontosabb műve a Tévelygők útmutatója. Ebben a műben azokhoz fordult, akik a filozófiával való foglalkozás közben hitükben elbizonytalanodtak, és azt akarja megmutatni, miképp válhat a hit sajáttá a tudomány közvetítésével: ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat.

Maimonidész negatív teológiát képvisel, ami azt jelenti, hogy Isten lényegéről csak tagadó módon lehet beszélni. Az állítások csak Isten hatásaira vonatkoznak és nem a lényegére.

13 hittétel

Maimonidész a zsidó vallás tanait, a Misna kommentárokban (Sanhedrin, 10. fejezet) 13 hittételben foglalta össze. Ezek a következők:

  1. A Teremtő Istenben hiszek.
  2. Isten egyetlen.
  3. Isten szellemi lény (testetlen).
  4. Isten az első és utolsó.
  5. Istenen kívül senki sem méltó az imádásra.
  6. A próféták szavai igazak.
  7. Mózes a próféták atyja.
  8. A mai Tóra a Mózesnek átadottal megegyezik.
  9. Nincs más Tóra.
  10. Isten ismeri az ember gondolatát, tud tetteikről, megérti minden tettünket.
  11. Isten a parancs meg nem tartóját bünteti, a megőrzőit jóval fizeti.
  12. Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása.
  13. Hit a holtak feltámadásában.

Művei

Maimonidész egyik kézírata. (Judeo-arab nyelven és héber betűkkel íródott)

Maimonidész egyaránt írt vallási, filozófiai és orvosi műveket is. A legtöbb mű arab nyelven íródott, kivételt képez a Mishné Torá ami héber nyelvű. A Judaizmusról szóló szövegek a következők:

Maimonidész több orvosi munkát is hátrahagyott maga után; számos ezek közül máig fennmaradt. A legismertebb orvosi témájú műve a Fuszúl Múszá (Múszá fejezetei) ami ugyancsak arab nyelven íródott.

Magyarul megjelent művei

Jegyzetek

  1. ↑ https://trianarts.com/recordando-a-maimonides-el-gran-filosofo-de-al-andalus/
  2. ↑ Moses (1138-1204)
  3. ↑ Isaac Newton: “Judaic monotheist of the school of Maimonides”
  4. ↑ a b The Guide to the Perplexed. World Digital Library. (Hozzáférés: 2013. január 22.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok