Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi
A mai világban a Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi rendkívül releváns téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. Ez a téma olyan viták, kutatások és viták tárgya volt, amelyek soha nem látott érdeklődést váltottak ki. A gazdaságra gyakorolt hatásától a közegészségügyre gyakorolt hatásáig a Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi páratlan jelentőségre tett szert a globális színtéren. Ebben a cikkben a Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi legfontosabb aspektusait tárjuk fel, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó perspektívát kínálunk a mai relevanciájáról.
| Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi | |
.jpg) | |
| Született | محمد بن موسى الخوارزمي 780[1][2][3] nem ismert |
| Elhunyt | 850 (69-70 évesen)[1][2] nem ismert |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi | |
.png) | |
| Ábrázolása egy szovjet bélyegen | |
| Eredeti írásmódja: | أبو عبد الله محمد بن موسى الخوارزمي |
| Tudományos átírása: | 'Abū ʿAbdi l-Lāh Muḥammad ibn Mūsā al-H̱wārizmī |
| Fordítás: | Mūsā fia Muḥammad, ʿAbdu l-Lāh apja, a ẖwārizmi |
Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi, latinosan Algorithmi (780 körül – 850 körül ) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus, a matematika történetének egyik legjelentősebb képviselője.
A Hvárizm (ma Kiva) nevű városban született (görögül Horezm), Perzsia Horászán tartományában (ma Üzbegisztán). Családja Bagdadba költözött, és 813 és 833 között itt élt és alkotott.
Ő dolgozta ki a matematikai algoritmusok fogalmát (ami miatt néhányan a számítástechnika nagyapjának nevezik), és maga az algoritmus szó is nevének félrefordított latin változatából ered. Ezen túl azonban számos munkája foglalkozik az algebrával, trigonometriával, csillagászattal, földrajzzal és térképészettel. A lineáris és kvadratikus egyenletek esetében alkalmazott szisztematikus és logikus megközelítése adta meg az algebra alapjait, melynek neve a 830 év környékén készült „Hiszáb al-dzsabr va l-mukábala” (حساب الجبر و المقابلة arabul) című munkájából származik (a mű címében szereplő al-dzsabr szóból alakult ki az algebra kifejezés).
Legjelentősebb eredményei saját kutatómunkáját dicsérik, ám sokat tett a görögök, az indiaiak és más népek matematikai tudásának összehangolása terén is. Neki köszönhető a helyi értéken alapuló, a nullát is tartalmazó indiai számjelölési rendszer nagyszerűségének felismerése és elterjesztése.
Hvárizmi rendszerezte és saját felfedezéseivel korrigálta Ptolemaiosz földrajzi kutatásait. Ő irányította egy, az akkor ismert világról készülő térkép munkálatait, 70 térképész közös alkotását. Munkássága latin fordításokon keresztül vált ismertté Európában, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a nyugati tudomány fejlődésében, algebráról szóló könyve ismertette meg a kontinenssel ezt a tudományt, és az egyetemek alapvető tankönyve maradt egész a 16. századig. Mechanikai eszközökkel (óra, asztrolábium, napóra) is foglalkozott írásaiban.
Jegyzetek
- ↑ a b Brentjes Sonja, Biographical Encyclopedia of Astronomers
- ↑ a b Edmund Robertson: Abu Ja'far Muhammad ibn Musa Al-Khwarizmi. MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
Források
- Sain Márton (1993): Matematikatörténeti ABC. Nemzeti Tankönyvkiadó - Typotex, Budapest
- Arndt, A. B. (1983): Al-Khwarizmi. An introduction to the work of al Khwarizmi. Focuses on his algebra, the Al-Kitab Al-jabr wa'l muqabalah and its influence on the West. Mathematics Teacher 76, pp. 668–70.
- Al-Khwarizmi: Kitab al-jabr wa l-muqabala ("The Book of Integration and Equation"), (literally "reduction and comparison") (Az összegzés és az egyenlet könyve.)
