Mozgólépcső
Ebben a cikkben a Mozgólépcső lenyűgöző történetét tárjuk fel, feltárjuk az eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. A kezdetektől napjainkig a Mozgólépcső döntő szerepet játszott az emberi élet különböző területein, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a tudományig. Ezeken az oldalakon a Mozgólépcső számos oldalát megvizsgáljuk, a legvitatottabb aspektusaitól a legjelentősebb hozzájárulásokig, annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük a Mozgólépcső jelentőségét a mai világban.
A mozgólépcső a hagyományos lépcsőnek olyan gépesített változata, ahol az embernek nem kell lépnie, mert a lépcsőfokokat motor mozgatja, így a szintkülönbség legyőzése egyszerűbb. Általában metróban és bevásárlóközpontokban (elvétve lakóházakban is) használják, az utazás, illetve a vásárlás megkönnyítése érdekében. Körülbelül 30 méter/perces sebességgel közlekedik, bár ez a különböző rendeltetésűeknél eltérhet.
Története
Egyéb fajták
- Mozgójárda: Működési elve azonos a mozgólépcsővel. A szállítófelülete a lépcsőfokok helyett azonban sík elemekből áll. Előnye, hogy könnyebb rajta nagyobb csomagokat, eszközöket (például babakocsit vagy bevásárlókocsit) szállítani. Hátránya a korlátozott meredeksége, emiatt hosszabb helyet igényel a beépítése.
- Korlátlift: Mozgáskorlátozott emberek részére készül, például a budapesti Millenniumi Földalatti Vasút (MILFAV) megállóhelyein volt található ilyen eszköz 2012-ig. Lényege, hogy a szokványos lépcső mellett, annak szinte a korlátján helyezkedik el, és azok az utasok, akiknek ehhez van kulcsuk, tudják használni a körülbelül 1 m2-es, négyzet alakú lapot, melyet motor működtet. A korlátlift lapja inaktív állapotban felhajtható, így kevesebb helyet foglal. A MILFAV korlátliftjeihez kulcsot elméleti és gyakorlati vizsga után lehetett kapni. A vizsgára a BKV Utazási feltételeiben leírt helyen kellett jelentkezni.
- Egy amerikai hipermarketben külön mozgólépcsőt építettek a bevásárlókocsik részére.[1]
Magyarországon
Előírások a BKV mozgólépcsőinek használatával kapcsolatban
A mozgólépcsőt többnyire csak saját felelősségre lehet használni. A metró állomásain lévőknél illik a lépcső jobb oldalára állni, hogy a bal oldalon a siető utasok el tudjanak haladni. A mozgólépcső mellett vészfékek vannak elhelyezve, ezeket indokolatlanul használni tilos. A kapaszkodás megkönnyítése érdekében a mozgólépcső mindkét oldalán vele együtt haladó gumikorlátok vannak; vigyázni kell, hogy az ember keze ne kerüljön a gumikorlát alá. A gumikorláton csomagot szállítani tilos.[2]
Különlegességek
- 1931-ben a budapesti Corvin Áruházban helyezték üzembe Magyarország első mozgólépcsőjét.[3]
- 1956–1973 között a Hűvösvölgyben a budapesti Gyermekvasút állomását az 56-os villamos végállomásával mozgólépcső kötötte össze. (Az első kültéri mozgólépcső volt Magyarországon.).[4] Ezt az éppen szolgálatban lévő úttörővasutasok üzemeltették. Később, az M2-es metró első szakaszának átadása (1970) után a mozgólépcső már nem volt különlegesség, a berendezést eltávolították.
Jegyzetek
- ↑ Bevásárlókocsi mozgólépcső. . (Hozzáférés: 2010. január 31.)
- ↑ BKV ZRt. Utazási Feltételei, 2.2-es pontban található a mozgólépcsőkről szóló rész. . (Hozzáférés: 2010. január 31.)
- ↑ Balázs Barbara - Erre való a mozgólépcső keféje (Nők Lapja, 2023.09.29.)
- ↑ A Gyermekvasút és mozgólépcsőjének története. . (Hozzáférés: 2010. január 31.)
További információk
- A BKV ZRt. Utazási feltételeiben Archiválva 2010. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben a mozgólépcső használata a 2.2-es pontban van leírva
- Gyermekvasút volt mozgólépcsője
- Otis mozgólépcsőgyár weboldalán a mozgólépcső története
- Metrós mozgólépcsők
Kapcsolódó szócikk
|
Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a közlekedéssel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
