Metróállomás

A metróállomás olyan speciális vasútállomás, mely a metróhálózatokat szolgálja ki, emiatt általában nagy utasforgalomra méretezett és a beszállást meggyorsító magas peronnal épül ki. Általában tartozik hozzá jegypénztár vagy jegyautomata és néhány utasokat kiszolgáló kisebb bolt vagy üzlet (kávézó, dohánybolt, újságos…) is. A sűrűn közlekedő szerelvények, továbbá a sok utas miatt a sínek szintben nem keresztezhetőek.

A metróállomások nagyvárosok nagy utasforgalmú közterületein találhatóak, általában a föld alatt, de előfordulhatnak a föld felszínén vagy az utca szintjétől magasabban is. Legtöbbször más tömegközlekedési eszközökre is átszállhatunk a közelben.

A föld alatt épült állomások gyakran csatlakoznak a városi aluljárórendszerhez is, így több irányból, kényelmesen, az autóforgalmat nem keresztezve megközelíthetőek.

Teherforgalom leggyakrabban nincs rajtuk, de néhány társaságnál előfordul postát vagy éppen pénzt szállító szerelvény.

A föld alatti állomások egyben óvóhelyként is szolgálnak háború esetén.

Az automata üzemű metróknál a peronokra önműködő tolóajtókat is építenek, melyek csak akkor nyílnak ki, ha a szerelvény megállt az állomáson.

Néhány nagyváros a metróval és állomásaival a gazdagságát is megpróbálja kifejezni, emiatt az állomások egyediek és építészeti remekművek. Híres a metróállomásairól a moszkvai, a prágai és a müncheni metró. A párizsi metró állomásai egységes megjelenésűek, így a párizsi inkább az egységes stílusról nevezetes.

Néhány állomás bejegyzett műemlék.

Egyes állomások építészeti kialakításukkal utalnak a közelben található nevezetességre is:

• Münchenben az állatkert közelében található Thalkirchen nevű állomást és a hozzá vezető aluljáró falát hatalmas állatfestmények borítják;
• Párizsban a Louvre közelében található állomás már maga is egy múzeum benyomását kelti.

• A legnagyobb és legkomplexebb metróállomás a Párizsban található Châtelet-Les Halles metróállomás. Itt több metróvonal is összefut, továbbá átszállási lehetőség van a RER-re is.^[1]
• Az utca szintjétől a legmagasabban fekvő metróállomás a New York Cityben található Smith–Ninth Streets állomás^[2]
• A legészakibb metróállomás a finnországi Helsinkiben található Mellunmäki metróállomás^[3]
• a kijevi Arszenalna metróállomás az utca szintjéhez viszonyítva a legmélyebben fekvő metróállomás a világon, 105,5 méter mélyen található^[4][5][6]

• Christoph Hackelsberger, Stefan Müller-Naumann: U-Bahn-Architektur in München. Prestel-Verlag, München 1997, ISBN 3-7913-1827-6
• Florian Schütz: München U-Bahn Album: Alle Münchner U-Bahnhöfe in Farbe. Robert-Schwandl-Verlag, Berlin 2008, ISBN 978-3-936573-19-0

A Wikimédia Commons tartalmaz Metróállomás témájú médiaállományokat.

• A világ metróhálózatai és állomásai (angolul)