Maros-Torda vármegye

Ha van valami, ami mindig is lenyűgözött minket, az a Maros-Torda vármegye. A Maros-Torda vármegye ősidők óta tanulmányozás, csodálat és vita tárgya. Akár a történelemre, akár a kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, akár a mai társadalomban betöltött relevanciája miatt, a Maros-Torda vármegye továbbra is nagy érdeklődésre tart számot az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak körében. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Maros-Torda vármegye-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a modern világra gyakorolt ​​hatásáig. Reméljük, hogy egy alapos és gazdagító elemzéssel bővítjük tudásunkat és megértését a Maros-Torda vármegye-ről, és talán még olyan új szempontokat is felfedezhetünk, amelyek meglepnek bennünket. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a Maros-Torda vármegye-en keresztül, és együtt megfejtjük titkait és jelentését. Ne hagyd ki!

Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye címere
Maros-Torda vármegye címere
OrszágMagyar Királyság
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek57% magyar
36% román
4% német
Földrajzi adatok
Terület4 203 km²
Térkép
Maros-Torda vármegye térképe
Maros-Torda vármegye térképe
Maros-Torda vármegye domborzati térképe
Maros-Torda vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros-Torda vármegye témájú médiaállományokat.

Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.

Földrajz

Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.

Történelem

A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.

Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből:

A vármegye összlakossága 1910-ben 194 072 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva:

Jegyzetek

  • Gergely Lajos 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.
  1. ↑ Révai nagy lexikona, 1915

További információk