Marinovich Endre

Ebben a cikkben a Marinovich Endre lenyűgöző világát fedezzük fel. A keletkezésétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig elmélyülünk jelentésében, fontosságában és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásában. Különböző oldalait elemezzük, a tudományos területen való relevanciájától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig. Multidiszciplináris megközelítéssel kiemeljük a Marinovich Endre körül létező változatos perspektívákat, átfogó és gazdagító jövőképet kínálva. Így megtudjuk, hogy a Marinovich Endre miként jelentett mérföldkövet a történelemben, és hogyan maradt ma is tanulmányozás és vita tárgya.

Marinovich Endre
Született1940. július 10. (84 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközgazdász
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1963)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marinovich Endre témájú médiaállományokat.

Marinovich Endre (Budapest, 1940. július 10. –) magyar közgazdász.

Életpályája

Antall József tanítványa volt a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, ahol 1958-ban érettségizett. 1959-ben a 12. sz. Autóközlekedési Vállalatnál dolgozott tehergépkocsi-vezetőként. Egyetemi tanulmányait az MKKE-n végezte 1963-ban. 1965-1966-ban posztgraduális képzésen vett részt a Sankt Gallen-i Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolán. 1967-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1975-ben megszerezte a közgazdaságtudományok kandidátusa fokozatot. 1971 és 1987 között a Külkereskedelmi Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, majd vezetője volt. 1987 és 1991 között az athéni kereskedelmi kirendeltségen teljesített szolgálatot (I. osztályú kereskedelmi titkár). 1991 és 1994 között az Antall-kormány, majd a Boross-kormány miniszterelnökségi kabinetfőnöke volt, címzetes államtitkár rangban. 1993-ban nagykövet. Még a minisztérium munkatársaként gyakran volt államvizsga-bizottsági tag a Külkereskedelmi Főiskolán. 1994-től a Külkereskedelmi Főiskola tanára, tanszékvezető, majd a külgazdasági szak igazgatója; ezután általános főigazgatóhelyettes. 2001-től 2006-ig a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főigazgatója. 1975-ben megszerezte a közgazdaság-tudományok kandidátusa fokozatot.

2001-ben sikertelenül pályázott a Magyar Rádió megüresedett elnöki tisztségére.[2]

2014-től a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese, a legújabb kori kutatócsoport vezetője.[3][4]

Társadalmi és sporttevékenysége

Nyelvismerete

  • Németből külkereskedelmi szakmaival bővített felsőfokú nyelvvizsga
  • angolból és oroszból középfokú nyelvvizsga
  • Beszél még lengyelül, olaszul és görögül

Főbb művei

  • A gazdasági-társadalmi kapcsolatok szerepe a piaci munkában (1967)
  • A vállalat aktív információs tevékenysége (1975)
  • Benedek István Gábor–Marinovich Endre: Gazdaságosság és kölcsönösség. Amit a KGST-ről tudni kell; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 (Én és a világ)
  • Félúton, 1992. A Nemzeti Megújhodás Programjának első két éve; főszerk. Marinovich Endre, szerk. György Eszter et al.; Miniszterelnöki Sajtóiroda, Bp., 1992 (angolul, németül, olaszul is)
  • Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. május 23–1994. május 8.; szerkbiz. Kajdi József, Marinovich Endre, Müller György, életrajzi adatok, anyaggyűjtés Kodela László vez.; Miniszterelnöki Hivatal kiadása, Bp., 1994]
  • 1315 nap. Antall József naplója; Éghajlat, Bp., 2003
  • A kamikaze kormány második miniszterelnöke. Boros Péter 216 napja; Éghajlat, Bp., 2007
  • Tranzitológia. Átmenet a tervgazdaságból a piacgazdaságba; szerk. Marinovich Endre szerk.; Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Bp., 2009
  • Túlélte-e a középosztály? Családregény a 20. századból; Éghajlat, Bp., 2014
  • Historia est lux veritatis. Szakály Sándor köszöntése 60. születésnapján, 1-3.; főszerk. Marinovich Endre; Veritas Történetkutató Intézet–Magyar Napló, Bp., 2016

Családja

  • Nős; első házasságából született fia, Gergely.
  • Csömörön lakik.

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  2. ↑ Tábori Gabriella: Ma elnökválasztás a rádióban. Magyar Nemzet, (2001. június 5.) arch Hozzáférés: 2018. március 15.
  3. ↑ Főigazgató-helyettes - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. www.veritasintezet.hu. . (Hozzáférés: 2019. július 14.)
  4. ↑ Ungváry Krisztián: A diktatúra banalitása – Marinovich Endre és az állambiztonság (magyar nyelven). atlatszo.hu. (Hozzáférés: 2019. július 14.)

Források

  • MTI Ki kicsoda (2005)
  • Donát, Ritus interjúja: Kanyar (A BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Független Hallgatói Lapja), XIII. évf. 5. sz., 2006. április

További információk