Lutter Tibor

A mai világban a Lutter Tibor létfontosságú szerepet játszik az emberek mindennapi életében. Akár a populáris kultúrára, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásán, akár a szakmai téren való relevanciáján keresztül, a Lutter Tibor olyan téma, amely nem marad észrevétlenül. Ebben a cikkben a Lutter Tibor-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a mai világban betöltött fontosságáig. Különböző nézőpontok és konkrét példák elemzésén keresztül igyekszünk megérteni a Lutter Tibor valódi jelentőségét mindennapi életünkben.

Lutter Tibor
Életrajzi adatok
Született1910. augusztus 15.
Budapest
Elhunyt1960. június 9. (49 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
GyermekekLutter Éva
Lutter Tibor
Iskolái
Pályafutása
Munkahelyek
Szegedi Egyetemmegbízott előadó
Budapesti Tudományegyetemdocens

Lutter Tibor (Budapest, 1910. augusztus 15. – Budapest, 1960. június 9.) irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelv- és Irodalom Tanszék egykori oktatója és tanszékvezetője.[1][2]

Családja

Lutter Tibor római katolikus értelmiségi családból származott. Nagyszülei Lutter János (Lök, Bars vármegye, 1830. június 10. – Budapest, 1911. április 19.) honvéd tüzér főhadnagy, középiskolai tanár, a budapesti II. kerületi katolikus gimnázium igazgatója, és Aczél Irma voltak.[3]

Testvérei Lutter Nándor és Lutter Béla (1908–1967) vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus, kandidátus. Leánya Lutter Éva, fia Lutter Tibor.

Tanulmányai

A kalocsai jezsuita gimnáziumban (mai nevén: Szent István Gimnázium) kezdte meg középiskolai tanulmányait, majd a II. kerületi katolikus reál gimnáziumban (mai nevén: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) érettségizett 1928-ban. 1933-ban szerzett egyetemi angol–magyar–francia szakos tanári diplomát a Pázmány Péter Egyetemen, majd 1936-ban bölcsészdoktori diplomát.

Tanári pályafutása

1933 és 1946 között a budapesti IX. kerületi felsőkereskedelmi iskola (mai nevén: Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és Kollégium), illetve kereskedelmi középiskola rendes tanára. 1943 és 1944 között a budapesti Német Birodalmi Iskola (Deutsche Reichschule) tanára is. 1944 és 1945 között az ország német megszállása idején részt vett a fegyveres nemzeti ellenállásban.

1946 és 1948 között a Szegedi Tudományegyetem Angol Filológiai Intézete megbízott előadó tanára. 1948 és 1950 között főiskolai tanári rangban a budapesti Eötvös József Collegium igazgatója, egyúttal a Debreceni Tudományegyetem magántanára 1946 és 1948 között.

1949 és 1952 között a Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE BTK Angol Filológiai Intézete intézeti tanára, az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezető egyetemi docense (1952–1957), a Világirodalom Tanszék egyetemi docense (1957–1960). Az Idegen Nyelvek Főiskolája Angol Tanszékének vezetője is volt.

Munkássága

  • Az újabb angol irodalom nagy kérdőjele: James Joyce (Bp., 1935);
  • Dráma és valóság (Acta Universitatis Szegediensis, 1947);
  • G. B. Shaw (Bp., 1952);
  • Jonathan Swift (Bp., 1954);
  • John Milton, az angol polgári forradalom költője (Bp., 1956);
  • James Joyce (Bp., 1959). – Irod. Bóka László: Búcsú L. T.-tól (Élet és Irod. 1960. 25. sz.).

Jegyzetek

  1. ↑ Lutter Tibor. Magyar Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  2. ↑ Lutter Tibor. Arcanum. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  3. ↑ Lutter Tibor. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. május 24.)