Ludza
A mai világban a Ludza olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, a gazdaságra, a környezetre vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Ludza olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során különböző nézőpontokból vitatták, tanulmányozták és elemezték, ami végtelen véleményeket, elméleteket és felfedezéseket szült. Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Ludza-et, és feltárjuk annak különböző aspektusait, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a ma oly fontos témáról.
| Ludza | |||
 | |||
| A Livóniai Kardtestvérek várának romjai | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Latgale | ||
| Alapítás éve | 1177 | ||
| Irányítószám | LV-4701-2 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7524 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 32′ 38″, k. h. 27° 43′ 16″56.543889°N 27.721111°EKoordináták: é. sz. 56° 32′ 38″, k. h. 27° 43′ 16″56.543889°N 27.721111°E | |||
| Ludza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ludza témájú médiaállományokat. | |||
Ludza (németül: Ludsen, oroszul: Люцин) város Lettországban, az ország egyik legrégebbi települése. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Ludza járásához tartozott.
Fekvése
Ludza a latgalei fennsíkon helyezkedik el, Rēzekne közelében. A terület rendkívül gazdag tavakban. A város két azonos nevű tó között, a Nagy Ludza-tó (Lielais Ludzas ezers) (846,4 ha), és a Kis Ludza-tó (Mazais Ludzas ezers) (36,5 ha) között fekszik. A környéken még további tavak is találhatók, például a Dunakļu-tó (82,7 ha), a Zvirgzdenes-tó (134,2 ha) és a Runtortas-tó.
Története
Ludzát először egy 1173-ban vagy 1177-ben íródott orosz krónika említi. A livóniai Kardtestvérek rendje 1399-ben a meglévő latgal erődítményt felhasználva várat épített Ludzában. Ez az orosz területekre vezető kereskedelmi utak védelmére épült vár volt a Kardtestvérek rendjének leghatalmasabb erődítménye. 1481-ben az orosz seregek elfoglalták és részlegesen lerombolták, de 1525-re ismét megerősítette a lovagrend. Véglegesen 1656-ban, az orosz-svéd háborúban foglalták el az oroszok, és Alekszej orosz cár parancsára ismét lerombolták.
1777-ben Nagy Katalin cárnő emelte a települést városi rangra.
Látnivalók
- A Livóniai lovagrend várának romjai
Híres ludzaiak
- Itt született Dainis Krištopāns (1990), lett válogatott kézilabdázó
Jegyzetek
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
