Ebben a cikkben a Grobiņa fontosságát a mai társadalomban tárgyaljuk. A Grobiņa számos területen releváns témává vált, a politikától a populáris kultúráig. Hatása világszerte kiterjed, vitákat és elmélkedéseket generál az életünkre gyakorolt hatásáról. Részletes elemzésen keresztül a Grobiņa különböző perspektívái és megközelítései kerülnek feltárásra azzal a céllal, hogy megértsék valódi természetét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Továbbá megvizsgáljuk a Grobiņa implikációit és következményeit a mai világban, így teljes áttekintést adva annak relevanciájáról és jelentőségéről.
Grobiņa | |||
![]() | |||
Viking kardfoglalat (7. század) grobiņai ásatásokból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tájegység | Kurzeme | ||
Alapítás éve | 1695 | ||
Irányítószám | LV-3430 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3593 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Grobiņa weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Grobiņa témájú médiaállományokat. |
Grobiņa (németül: Grobin, litvánul: Gruobinia) város Lettországban a Balti-tenger közelében. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Liepāja járásához tartozott.
Grobiņa már időszámításunk előtt is lakott hely volt. Ásatások során viking település nyomait találták meg, feltehetően a Gotland szigetén élő viking törzsek kolóniája volt itt.[2]
A középkorban a Kardtestvérek építettek itt erődítményt, amely később a Német Lovagrend fennhatósága alá került. Ezt az erődítményt a livóniai és a nagy északi háborúban egyaránt lerombolták. A második világháború idején a Wehrmacht egyik baltikumi főhadiszállása volt a városban.
A település 1695-ben kapott városi jogokat.
Grobiņa lakosságának 89,4%-a lett, 3,5%-a orosz, 2,4%-a litván, 1,2%-a ukrán, 3,5%-a pedig egyéb nemzetiségű.