Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jaunjelgava hatását és relevanciáját a modern társadalomban. A Jaunjelgava évtizedek óta érdeklődésre számot tartó és vitatéma, hatása pedig több területre is kiterjed, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Jaunjelgava hogyan alakította a mai világban felfogásunkat, viselkedésünket és kapcsolatainkat. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Jaunjelgava jövőbeli következményeivel és kihívásaival, valamint azzal, hogy fejlődése hogyan fogja tovább alakítani az emberiség menetét.
Jaunjelgava | |||
városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tájegység | Vidzeme | ||
Alapítás éve | 1647 | ||
Irányítószám | LV 5134 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1713 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,1 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Jaunjelgava weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jaunjelgava témájú médiaállományokat. |
Jaunjelgava (németül: Friedrichstadt) kisváros Lettországban, a Daugava partján, a történelmi Sēlija régióban.
Jaunjelgava a litván határ közelében, a Daugava folyó partján, Rigától 77 km-re délkeletre található.
A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 74,7%-a lett, 16,1%-a orosz, 2,3%-a fehérorosz, 2,9%-a litván, a fennmaradó 4,1%-a pedig egyéb nemzetiségű.
1590-ben Kettler Frigyes kurföldi és zemgalei herceg vásártartási jogot adományozott Jaunjelgavának. A település 1621-ben, a lengyel-svéd háborúk során teljesen elpusztult, majd 1646-ban Pomerániai Erzsébet Magdolna, Kettler Frigyes özvegye alapította újra, aki férje emlékére Friedrichstadtnak nevezte el a települést, ahonnan a város német neve származik.
Jaunjelgava a Riga-Daugavpils-vasútvonal mentén helyezkedik el. Rigával elővárosi vonatközlekedés kapcsolja össze.