Lucsivna

A mai világban a Lucsivna nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Mind személyes, mind szakmai szinten a Lucsivna jelenléte meghatározó tényezővé vált, amely alakítja döntéseinket, véleményünket és viselkedésünket. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Lucsivna-nek sikerült átlépnie a határokat és a kulturális korlátokat, általános érdeklődésre számot tartó témává és a modern társadalom találkozási pontjává vált. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt ​​hatásig a Lucsivna kapcsolati hálózatot szőtt ki, amely a bolygó minden szegletét érinti. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, hogy a Lucsivna milyen alapvető szerepet játszik mindennapi életünkben, és hogyan sikerült a mai társadalom fejlődésének kulcsfontosságú elemévé válnia.

Lucsivna (Lučivná)
Lucsivna címere
Lucsivna címere		 Lucsivna zászlaja
Lucsivna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1321
PolgármesterStanislav Gavalier
Irányítószám059 31
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség941 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság771 m
Terület18,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 20° 08′ 38″49.052136°N 20.143775°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 20° 08′ 38″49.052136°N 20.143775°E
Lucsivna weboldala
Térkép
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Poprádtól 12 km-re nyugatra, 750 m magasan fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv ločiti (= elválasztani) igéből ered.

Története

1321-ben említik először „Lutzina” néven. A falu eredetileg a savniki cisztercita apátság jobbágyfaluja volt. A későbbiek során „Luchyna” (1347), „Lwchwa” (1398), „Lucsivna” (1417) alakban szerepelt. Mátyás király vadászlakot építtetett ide, melyet később nemesi kúriává alakítottak át. Egykor királyi vámház is állott itt. A 16. században Késmárk városának faluja volt. Lakói híres sajtkészítők voltak. A falu a 18. században a Váradi-Szakmáry család birtoka lett, akik a falutól északra klimatikus fürdőt létesítettek. 1787-ben 55 házában 472 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSIVNA. vagy Laucsburg. Tót helység Szepes Várm. földes Ura Szakmáry Uraság, a’ kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Alsó Sunyavának szomszédságában, és annak filiája, postája, harmintzadgya is vagyon, határja középszerű, sajtya jó, meszet is nevezeteset készítenek lakosai, némelyek pedig fuvarozással keresik élelmeket, Lucsivna vize keresztűl foly, és néha ártalmas.”[2]

1828-ban 65 háza és 471 lakosa volt. Az itt élők főként fuvarozással, juhtenyésztéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

A fürdő 1937-ben pavilon jellegű gyógyintézetté bővült.

Népessége

1910-ben 447, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 943 lakosából 871 szlovák és 55 cigány volt.

2011-ben 978 lakosából 807 szlovák volt.

2021-ben 941 lakosából 34 (+46) cigány, 2 magyar, (+2) ruszin, 809 (+13) szlovák, 11 (+3) egyéb és 85 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ ma7.sk
  4. ↑ 2023 Biografický slovník slovenských archivárov. Bratislava, 680

Források

  • Almási Balogh Aladár 1933: Volt, hol nem volt... Nagymeseországban... Nimród Vadászújság 21/25, 395-396. (szeptember 1.)

További információk