Leo von Klenze

A Leo von Klenze világában végtelen számú szempont és nézőpont létezik, amelyeket fel lehet tárni és megvitatni. A történetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Leo von Klenze olyan téma, amely az évek során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Legyen szó Leo von Klenze életéről, egy adott kontextusban betöltött fontosságáról vagy szakmai befolyásáról, a téma megközelítése során többféle nézőpont és megközelítés létezik. Ebben a cikkben a Leo von Klenze különböző aspektusait tárjuk fel, és elemezzük relevanciáját különböző összefüggésekben, mélyebben megértve jelentését és hatását.

Leo von Klenze
1856-ban
1856-ban
Született1784. február 29.[1][2][3][4][5]
Schladen
Elhunyt

München
ÁllampolgárságaBajor Királyság
HázastársaFelicitas Blangini-Klenze
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeAlter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Leo von Klenze témájú médiaállományokat.

Leo von Klenze (Hildesheim, 1784. február 29. – München, 1864. január 27.) német klasszicista műépítész.

Életpályája

Itáliában tett utazása után 1808-ban Jeromos vesztfáliai király (Jérôme Bonaparte) udvari építője lett; 1815-ben Münchenbe hívták, ahol I. Lajos bajor király udvari építészeként számos nevezetes középületet készített. A Hadügyminisztérium (1824–30), az Odeon (1824–28), Miksa herceg palotája; a Bramante-stílusban épült régi képtár, a királyi palota, a neobizánci stílusú Mindenszentek temploma az ő művei. Regensburg közelében az 1830-ban megkezdett Walhalla építését 1842-ben fejezte be. 1839-ben Szentpétervárra ment, hogy ott az Izsák székesegyház építését vezesse. Építésze volt II. Lajos bajor király kastélyának, a Neuschwanstein kastélynak. 1809–1853 között a belügyminisztériumban a főépítészeti hivatal elnöke volt. Festőként is működött.

Klenze-szobor Münchenben, Friedrich Brugger alkotása, 1867

Írásai

  • Sammlung architektonischer Entwürfe (München 1831-1850, 10 füzet)
  • Versuch einer Wiederherstellung des toscanischen Tempels nach seinen historischen u. technischen Analysen (München 1882)
  • Der Tempel des Olympischen Jupiter zu Agrigent (Stuttgart 1821)
  • Aphoristische Bemerkungen, gesammelt auf einer Reise nach Griechenland (Berlin 1838)
  • Die Walhalla in artistischer u. technischer Beziehung (München 1843)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Leo von Klenze (holland nyelven). RKDartists
  3. ↑ Leo von Klenze (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b European Theatre Architecture (angol nyelven). Művészeti és Színházi Intézet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

Források