Lánchíd Palota
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Lánchíd Palota | |
 | |
| Település | Budapest |
| Cím | Fő utca 2. |
| Építési stílus | neoreneszánsz |
| Építész(ek) | Ybl Miklós |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | irodaház |
| Tulajdonos | Nemzetközi Beruházási Bank |
| Alapadatok | |
| Alapterület | 3200 m² |
| Elhelyezkedése | |
Lánchíd Palota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 26″47.499, 19.040547.499000°N 19.040500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 26″47.499, 19.040547.499000°N 19.040500°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lánchíd Palota Budapest egyik ikonikus épülete. Az épület Budapest szimbolikus közepén, a Lánchíd lábánál, a „0” kilométerkőnél, a Fő utca 1. szám alatt található. A Clark Ádám tér egyetlen még álló eredeti épülete.
Történelem
A Lánchíd Társulat székházaként szolgáló épület terveit Ybl Miklós készítette, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés 1867-ben, a kiegyezés évében indult a Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér). Az átadás után a társulat irodái mellett az első lakók is elfoglalták lakásaikat, köztük Reitter Ferenc, a város legendás mérnöke és Herrich Károly, az Alagút Társaság igazgatója. A Lánchíd és a palota állami megvásárlása után költözött be az épületbe a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben, majd a Budapesti Államhidak Felügyelősége 1871-ben.
Az épület funkciója 1920 után megváltozott. A földszinten sörcsarnok és kávéház nyílt. 1935-ben döntöttek arról, hogy ide költözzön a Közigazgatási Bíróság. 1954-ben a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 1981-ben pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság vette birtokba a palotát.
A rendszerváltás után az Igazságügyi Minisztérium kiürítette és eladta a palotát. Hosszú ideig kihasználatlanul állt, végül 2008-ban eredeti stílusában helyreállították, mintegy 6 milliárd Ft költséggel. Az épületet a Sal Oppenheim privátbank bérelte rekordmagas (20 euró/m²-es) bérleti díjért, valamint egy elegáns étteremnek is helyt adott, a gazdasági válság hatására azonban ismét megüresedett; tulajdonosa, a Lánchíd Palota Kft. pedig csődbe ment. Ezt követően négy évig üresen állt a CIB Bank cégének tulajdonában; mígnem 2013-ban Nobilis Kristóf cége vásárolta meg 3 milliárd forintért.
A tervek szerint 2014-től az Eximbank székháza lett volna, de végül a bank a felújítási és átalakítási munkák elvégzése ellenére sem költözött be. 2015-ben az új vezetés a nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva a tízéves bérleti szerződés felbontására szánta el magát, és pert indított a pénzinténzet korábbi vezetői ellen, akik a bérleti szerződést megkötötték. 2016 nyarán ettől függetlenül újjáindultak az átalakítási munkálatok, és sajtóértesülések szerint az Eximbank értesítette munkatársait, hogy szeptembertől ide helyezi a székhelyét. Ugyanakkor az épület iránt több befektető is érdeklődött, köztük a kínai kormány.
2020-ban a Nemzetközi Beruházási Bank vásárolta meg központi épületeként.
Jegyzetek
- ↑ a b Szakonyi Péter: Benépesül Budapest legdrágább irodaépülete (magyar nyelven). Napi.hu, 2014. szeptember 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
- ↑ a b c História. Lánchíd Palota. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ Lásd:Eladták a Clark Ádám téri Lánchíd Palotát. Origo. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ a b Skaonyi Péter: Nagy üzletet köt a magyar milliárdos - a kínai kormány is érdeklődik (magyar nyelven). Napi.hu, 2016. május 30. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
- ↑ Lásd:Pert indott egy állami bank a Lánchíd Palota miatt. hvg.hu. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
- ↑ Portfolio: Hivatalos: megvásárolta a Lánchíd Palotát az orosz hátterű NBB bank. Portfolio.hu, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ HVG: Az orosz hátterű beruházási banké lett Európa legpatinásabb irodaháza Budapesten. HVG, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
További információk
- Hivatalos honlap (nem működik)
- adatlapja a műemlékem.hu-n
| Budapest kastélyai és palotái | |
|---|---|
| Paloták |
|
| Kastélyok | |
| Modern paloták | |
| Eltűnt paloták | |