A mai világban a Alexandriai Szent Katalin-templom (Budapest-Tabán) rendkívül releváns téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük. A társadalom folyamatos fejlődése és az emberek életmódjában bekövetkező változások miatt elengedhetetlen, hogy megértsük a Alexandriai Szent Katalin-templom (Budapest-Tabán) fontosságát és hatását mindennapi életünkre. A történelem során a Alexandriai Szent Katalin-templom (Budapest-Tabán) vita és vita tárgya volt, és arra ösztönözte a kutatókat, szakértőket és szakembereket, hogy elmélyítsék tanulmányaikat, hogy megértsék az élet különböző területeire gyakorolt hatásait. Emiatt ez a cikk részletesen foglalkozik a Alexandriai Szent Katalin-templom (Budapest-Tabán)-el, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy az olvasók átfogó képet kapjanak erről a manapság annyira aktuális témáról.
Alexandriai Szent Katalin templom | |
![]() | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–) |
Védőszent | Alexandriai Szent Katalin |
Stílus | barokk |
Elérhetőség | |
Település | Budapest I. kerülete |
Hely | 1013 Budapest, Attila út 11. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Szent Katalin templom témájú médiaállományokat. | |
Az Alexandriai Szent Katalin-templom Budapest I. kerületében a Tabán városrész római katolikus plébániatemploma.
Szokollu Musztafa budai pasa 1566-ban épített dzsámiját 1686-ban a katolikus hívők vették birtokba, és kápolnává alakították. 1697-ben a ferencesek iskolát építettek mellette. 1702-ben plébániát alapítottak, a kápolna köré pedig temető került. A templomot 1728–1736 között bővítették. A templom berendezési tárgyai 1748-ból valók. A kripta 1749-ben épült. Előterében látható a „Tabáni Krisztus”, egy 12. századi timpanontöredék, amelyet a Szent Katalin-templom falába utólag építettek be.
E templom közelében állt a Tabán másik temploma, a rácok (szerbek) Szent Demeter-temploma, melyet a második világháború után, 1949-ben lebontottak.