Ebben a cikkben elmélyülünk a Batthyány utca lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, a _var2 területre gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos különféle véleményeket és álláspontokat. A Batthyány utca eredetétől a mai megjelenésig érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Egy alapos és szigorú elemzésen keresztül igyekszünk megvilágítani a Batthyány utca kulcsfontosságú aspektusait, megvizsgálva a _var3-ra gyakorolt hatását és a _var4 jövőjét megváltoztató potenciálját. Ennek a cikknek az is célja, hogy az olvasó számára teljes és kiegyensúlyozott képet adjon a Batthyány utca-ről, többdimenziós perspektívát kínálva, amely gondolkodásra és nyílt párbeszédre hív.
![]() |
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Batthyány utca | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, I. kerület |
Városrész | Víziváros |
Névadó | Batthyány Lajos |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány utca témájú médiaállományokat. |
A Batthyány utca Budapest I. kerületében, a Vízivárosban található. Az utca a Duna mellől, a Batthyány tértől indul; a Budai vár tövében, fokozatosan emelkedve fut a Széna tér irányába, majd a Széll Kálmán térig.
Az utca Batthyány Lajos 1849-ben kivégzett miniszterelnök nevét viseli. 1879-ben jött létre három korábbi utca összevonásával. Ezek: 1. Drei Mohren Gasse, magyarul Három szerecsen utca, első említése: 1858 (a Fő utcától a Gyorskocsi utcáig); 2. Schwanen Gasse, magyarul Hattyú utca, első említése: 1791 (a Gyorskocsi utcától a Kapás utcáig); 3. Wiener Tor Gasse, magyarul Bécsi kapu utca, első említése: 1830 (a Hattyú utcától a Várfok utcáig).[1]
A 4. sz. alatti lakóház Neuschloss-Knüsli Kornél tervei alapján épült 1912-ben, egyedi, leginkább szecessziós stílusban.[2]
Műemléki védelem alatt áll a 25. sz. alatt található, 1815 körül, klasszicista stílusban épült, egyemeletes lakóház. A homlokzat kör alakú nyílásaiban női fejet ábrázoló domborművek a négy évszakot, a Napot és a Holdat jelképezik. [3] [4]
A 26. sz. közelében, a Batthyány utca és a Hattyú utca által határolt kis téren található Kolodko Mihály "Egyszer volt Budán kutyavásár" című miniszobra.[5]
Az utca érinti a Mária teret, ami a téren álló pestisoszlopról kapta jelenlegi nevét. A Szűz Mária-emlékoszlop Hörger Antal alkotása, és eredetileg a mai Batthyány téren állt. 1724-ben állíttatták a budai polgárok fogadalomból egy pestisjárványt követően. 1834-ben került mai helyére, eredeti mellékalakjai (Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János) nélkül.[6] [7]
A 49. sz. alatt (másik címe: Hattyú utca 14.) található az organikus stílusban épült, irodaházként funkcionáló Hattyúház (tervezője: Nagy Ervin).[8]
A Ponton Galériát, ami a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hivatalos galériája, a Batthyány utca 65. szám alatt találjuk.