A mai világban a Kovács András Bálint egyre fontosabbá vált. Legyen szó a politika, a technológia, a kultúra vagy bármi más területén, a Kovács András Bálint állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A globalizáció előrehaladtával és a társadalmak összekapcsolódásával a Kovács András Bálint jelentősen befolyásolta az emberek egymáshoz való viszonyát és az őket körülvevő világ felfogását. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kovács András Bálint hatását a társadalom különböző aspektusaira, elemezve annak mai hatását és következményeit.
Kovács András Bálint | |
Született | Kovács András Bálint 1959. február 13. (66 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar, ![]() |
Házastársa | Winkler Erika (1995-) |
Szülei | Kovács András |
Foglalkozása | filmesztéta, egyetemi tanár |
Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar (1978–1983) |
Kovács András Bálint (Budapest, 1959. február 13. –) filmesztéta, egyetemi tanár.
Szülei: Kovács András filmrendező és Pongrácz Gabriella. 1978–1983 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-francia-esztétika szakán tanult. 1983 óta az ELTE BTK esztétika tanszékén oktató, egyetemi docens. 1983–1995 között a Filmvilág szerkesztője volt. 1984–1986 között a Balázs Béla Stúdió művészeti konzultánsa volt. 1990–1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola Mozgóképelmélet Szak vezetője volt. 1995–1998 között a párizsi Magyar Intézet igazgatójaként tevékenykedett. 2006–2009 között a Nemzeti Audiovizuális Archívum szakmai igazgatója volt. 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Kutatási területe a modern európai művészfilm.
1995-ben házasságot kötött Winkler Erikával. Két gyermekük született; Anna Sára (1995) és Péter Barnabás (2003).