Királypálma

Királypálma
A növény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Pálmavirágúak (Arecales) Család: Pálmafélék (Arecaceae) Alcsalád: Pálmaformák (Arecoideae) Nemzetség- csoport: Roystoneeae J.Dransf., N.W.Uhl, Asmussen, W.J.Baker, M.M.Harley & C.Lewis [1] Nemzetség: Roystonea Faj: R. regia
Tudományos név
Roystonea regia (Kunth(wd)) O.F.Cook(wd), (1900)
Szinonimák
Basionym Oreodoxa regia Kunth in F.W.H.von Humboldt, A.J.A.Bonpland & C.S.Kunth, Nov. Gen. Sp. 1: 305 (1816), nom. cons. Homotypic Oenocarpus regius (Kunth) Spreng., Syst. Veg. 2: 140 (1825) Heterotypic Palma elata W.Bartram, Travels Carolina: iv, 115 (1791), nom. rej. Roystonea floridana O.F.Cook, Bull. Torrey Bot. Club 28: 554 (1901) Euterpe jenmanii C.H.Wright, Bull. Misc. Inform. Kew 1906: 203 (1906) Euterpe ventricosa C.H.Wright, Bull. Misc. Inform. Kew 1906: 203 (1906) Roystonea jenmanii (C.H.Wright) Burret, Bot. Jahrb. Syst. 63: 76 (1929) Roystonea elata (W.Bartram) F.Harper, Proc. Biol. Soc. Wash. 59: 29 (1946) Roystonea ventricosa (C.H.Wright) L.H.Bailey, Gentes Herb. 8: 113 (1949) Roystonea regia var. hondurensis P.H.Allen, Ceiba 3: 17 (1952)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Királypálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Királypálma témájú médiaállományokat és Királypálma témájú kategóriát.

A királypálma vagy kubai királypálma (Roystonea regia) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

A Karib-térségben honos, de az nehezen megállapítható, hogy Kuba szigetén kívül hol van még természetes előfordulása, mivel az újvilági trópusokon szívesen ültetik fasornak vagy terek keretbe foglalására. Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy Florida, a Yucatán-félsziget és a Kajmán-szigetek egyes részein is őshonos.

Ezt a pálmafajt termesztik is.

Törzse karcsú és csaknem sima. A levélkék nem egészen egy síkban helyezkednek el. A virágzatok közvetlenül a sima, zöld, alul kissé megvastagodott álltörzs alatt fejlődnek. A növény felálló törzsű, legfeljebb 25 méter magas fa. A törzs nem egészen egyenletes vastagságú. Levele szárnyalt, többnyire 2-3,5  méter hosszú, mereven feltörő vagy szétálló és ívben meghajló. Az álltörzs feltűnően hosszú, mintegy 2 méteres. Sárgásfehér virágai nagy, gazdagon ágas virágzatokban fejlődnek. Termése vörös, a jól megérett néha fekete is lehet, csaknem gömb alakú, átmérője körülbelül 1 centiméter.

A királypálmának szokatlanul sima a törzse, mivel idős leveleit teljes egészében hullatja le, maradványok nélkül. Levélüstöke ugyan mindig ápoltnak látszik, ám a járókelőket komolyan veszélyezteti, ha egy-egy, akár 20 kilogrammos levél egészben lezuhan. A királypálma hazájában a jó talajt jelző növénynek számít; ezért eredeti elterjedési területét csaknem teljesen igénybe vették mezőgazdasági kultúrákhoz. Szerencsére mégsem ritka, mivel elegáns megjelenése miatt többnyire kíméletet élvez. Ugyancsak szívesen termesztik a Roystonea oleracea-t, amely még magasabbra nőhet, és levélszárnyai egy síkban állnak el a levélgerinctől. Hajtáscsúcsait a legfiatalabb levelekkel együtt pálmaszív néven fogyasztják.

• 
  A növény
• 
• 
• 
• 
  Törzse és koronája
• 
  Törzse
• 
  Törzse kissé kiálló gyökerekkel
• 
  Levélszára közelről
• 
  Levelei
• 
  Virágzatai
• 
  Királypálma-fasor Miami Beach (Florida) egy utcáján
• 
  Királypálmák Gran Canarián Porto Mogan mellett
• 
  és Egyiptom egyik botanikus kertjében
• 
  A hegyoldalon
• 
• 
  Festmény a királypálmákról

• Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221  
• Roystonea regia (Kunth) O.F.Cook, Science, II, 12: 479 (1900) The World Checklist of Selected Plant Families
• A növény szinonimái
• USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Roystonea regia in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.