Keményítő

Ma a Keményítő a mai társadalomban nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Több szempontból is a Keményítő-nek sikerült megragadnia az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Hatása a mindennapi szempontoktól a nagy globális jelentőségű kérdésekig terjed. Ebben a cikkben elmélyülünk a Keményítő világában, feltárjuk különböző oldalait, elemezzük a hatását különböző összefüggésekben, és átgondoljuk a mai relevanciáját. Csatlakozzon hozzánk a Keményítő felfedezése és megértése útján.

Keményítő

Kukoricakeményítő vízzel keverve
Kémiai azonosítók
CAS-szám 9005-25-8
EINECS-szám 232-679-6
KEGG C00369
ChEBI 28017
RTECS szám GM5090000
UNII 24SC3U704I
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C6H10O5)n
Megjelenés fehér por
Sűrűség 1,5 g/cm³
Olvadáspont bomlik
Oldhatóság (vízben) csak meleg vízben (kolloid rendszert képez)
Veszélyek
MSDS ICSC 1553
EU Index nincs listázva
Öngyulladási hőmérséklet 410 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Búzakeményítő-szemcsék fénymikroszkópos felvételen, jóddal színezve
Az amilóz molekula szerkezete
Az amilopektin molekula szerkezete

A keményítő növényi poliszacharid, egy szénhidrát. Kémiai képlete (C6H10O5)n, ahol n egy nagy szám. Szerkezete α-D-glükózegységekből épül fel. Spirális alakú, el nem ágazó amilózból, és elágazó láncú amilopektinből áll.

Tulajdonságai

A keményítő a növények raktározott tápanyaga. Főként magokban, gumókban, hüvelyesekben található. Gazdag keményítőtartalmú növények például a gabonafélék: búza, rozs, zab, a burgonya, a kukorica és a rizs.

A keményítő fehér színű, íztelen és szagtalan szilárd anyag; olajos tapintású por, vagy szemcsés anyag, ami ujjak között dörzsölve jellegzetesen recsegő hangot hallat. Hideg vízben és alkoholban nem oldódik, forró vízben kolloid rendszert képez. Nem redukáló.

Jelenlétét jódoldattal lehet kimutatni. Keményítőtartalmú anyagra jódoldatot csepegtetve liláskék szín jelenik meg. Melegítés hatására az oldat színe eltűnik, de lehűlés hatására újra megjelenik. Ennek magyarázata az, hogy a jódmolekulák beépülnek a keményítő spiráljába; hő hatása esetén a jódmolekulák kijönnek a spirálból, de lehűlés hatására visszatérnek. Fordítva is igaz: jód kimutatására keményítő tartalmú oldatot lehet használni.

Reakciói

Felhasználása

Ételek sűrítésére, tészták készítésére, ipari szőlőcukor előállításánál használják. A keményítőtartalmú anyagokból nyert szőlőcukorból alkoholt gyártanak. A meleg vízben pépessé duzzasztott keményítőszemcsékből csiriz készül, melyet ragasztásra, szövetek keményítésére, appretálására használnak. A sütőporban vízmegkötő tulajdonsága miatt fontos adalékanyag.[1]

Jegyzetek

  1. Szalay Luca: Hogyan működik a sütőpor? (Feladatlap). chem.elte.hu. (magyarul) Budapest: ELTE Kémiai Intézet (2014. február 15.) (Hozzáférés: 2018. április 30.) (doc)

Források