Kóbor Tamás (író)

Ebben a cikkben a Kóbor Tamás (író) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és érdeklődési köre felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Kóbor Tamás (író) továbbra is releváns és folyamatosan fejlődő téma a mai világban. Ezeken az oldalakon keresztül megvizsgáljuk történetét, különböző perspektíváit és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze mindazt, amit a Kóbor Tamás (író) kínál, és gazdagítsa tudásunkat ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kóbor Tamás (egyértelműsítő lap).
Kóbor Tamás
1900 körül (Erdélyi Mór felvétele)
1900 körül (Erdélyi Mór felvétele)
SzületettBermann Adolf
1867. augusztus 26.
Pozsony
Elhunyt1942. május 26. (74 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKóbor Noémi
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-10-5)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóbor Tamás témájú médiaállományokat.

Kóbor Tamás, születési és 1905-ig használt nevén Bermann Adolf[3] (Pozsony, 1867. augusztus 28. – Budapest, 1942. május 26.)[4] zsidó származású magyar író, publicista.

Életpályája

Bermánn Móric és Schmelzer Regina fiaként született. Jogi tanulmányokat folytatott, de nem fejezte be, a Magyar Általános Hitelbanknál helyezkedett el, mint tisztviselő. Írói pályáját sógora, Kiss József költő mellett A Hét című folyóiratnál kezdte. Munkatársa volt a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, és Az Újság című lapoknak, a Rovás című rovat politikai reflexiói az írásai voltak.

1895. október 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Erdei Rózsa színésznővel.[5] Felesége 1873. február 5-én született és eredeti neve Fliegelman Rózsa volt. Az esküvő idején Budapesten, a VI. kerületi Szív utca 33. szám alatt laktak. Következő év augusztusában megszületett leányuk, Noémi Lívia, később Kallós Istvánné Kóbor Noémi írónő.

A Horthy-korszak egyik legbátrabb újságírójaként lehet jellemezni. Az Újság 1925. május 31-i számában publikálta a volt belügyminiszter, Beniczky Ödön vallomását, melyből Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolására derült fény. Kóbor jó ideig csupán név nélkül írhatott. Regényeiben megjelenítette a budapesti zsidó polgárság asszimilációs folyamatát. Írásai jelentek meg az erdélyi Zsidó Jövőben is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[6] Halálát szívizom elfajulás okozta.

Kóbor Tamás sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-5

Fontosabb munkái

  • Muzsika és parfum. Regény; Könyves Kálmán, Budapest, 1893 (A Könyves Kálmán regénytára)
  • Aszfalt; Athenaeum Ny., Budapest, 1894
  • Fagy. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1895 (Az Athenaeum olvasótára)
  • Marianne; Singer-Wolfner, Budapest, 1895
  • A félisten. Mesék a hónapos szobából; Légrády, Budapest, 1896
  • Hoffmann meséi. Modern fantazmagóriák; Légrády, Budapest, 1897
  • A tisztesség nevében. Regény; Athenaeum, Budapest, 1898 (Az Athenaeum olvasótára)
  • Ő akarta. Kis regények; Légrády, Budapest, 1898
  • A csillagok felé. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Budapest, 1899 (Legjobb könyvek)
  • Elbeszélések; Lampel, Budapest, 1899 (Magyar könyvtár)
  • Budapest. Regény; Légrády, Budapest, 1901
  • Az élet ára; Pallas, Budapest, 1903
  • A csillagok felé. Regény. 1-2. köt.; Légrády, Budapest, 1904
  • Örök éjszakák; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1905
  • Idegenek. Regény; Grill, Budapest, 1908 (Magyar írók arany könyvtára)
  • A jukker-leány; Engel Ny., Budapest, 1909 (Mozgó könyvtár)
  • Munka. Elbeszélések; Franklin, Budapest, 1909
  • A tisztesség nevében. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1909
  • Marianne; Singer-Wolfner, Budapest, 191? (Modern magyar könyvtár)
  • Egyveleg. Novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár)
  • Komédiák; Athenaeum, Budapest, 1911 (Athenaeum könyvtár)
  • Ki a ghettóból, 1-2.; Franklin, Budapest, 1911
  • Hamupipőke őnagysága, 1-2.; Franklin, Budapest, 1911
  • Egy test, egy lélek. Dráma; Eke, Budapest, 1911
  • Aranyhajú Rózsika. Baba-regény; Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1912
  • Furcsa tragédiák; Franklin, Budapest, 1913
  • Cognac-idillek. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1914 (Athenaeum könyvtár)
  • A front mögött; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1918 (Világkönyvtár II.)
  • A halál; Franklin, Budapest, 1918
  • A bolsevismusról, a bolsevismus alatt; Franklin, Budapest, 1919
  • Művész és egyéb történetek; Lampel, Budapest, 1919 (Magyar könyvtár)
  • Mi az igazság?; Garai Ny., Budapest, 1920
  • Agáta nővér. Színmű; Franklin, Budapest, 1920
  • Furcsák klubja; Franklin, Budapest, 1921
  • Pók Ádám hetvenhét élete. Regény; Franklin, Budapest, 1923 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
  • Szidi. Egy varrólány története; Fővárosi Ny., Budapest, 1924 k. (Béta olvasó)
  • Háború és béke; Béta, Budapest, 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
  • Regény novellákban; Béta, Budapest, 1930 (Kóbor Tamás válogatott munkái)
  • Szent Harpagon; Globus, Budapest, 1932
  • Hamlet az irodában. Regény; Franklin, Budapest, 1934
  • Álmodom, tehát vagyok; Arany Ny., Budapest, 1943
  • Budapest. Regény; utószó Bodnár György; Pesti Szalon, Budapest, 1993 (Pesti Szalon könyvek)
  • Aranyhajú Rózsika; utószó Rónay László; Argumentum, Budapest, 2003
  • Ki a gettóból; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2007 (Magyar zsidó elbeszélés)
  • Hamupipőke őnagysága. Ki a gettóból II.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2008 (Magyar zsidó elbeszélés)
  • Válogatott munkái (I–XII. Budapest, 1930)

Érdekességek

Kortársak visszaemlékezései szerint ő volt a névadója a Chinoin gyógyszernek, majd az erről elnevezett gyárnak. A Chinoin nevet egy kinintartalmú gyógyszer számára találta ki.

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08134.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ A Belügyminisztérium 1905. évi 6645. sz. rendelete. MNL-OL 30798. mikrofilm 200. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 2. oldal 29. sor.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest XI. ker. állami halotti akv. 138/1942. folyószáma alatt.
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági akv. 6/1895. folyószáma alatt.
  6. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929
  • Steiner Lenke: K. T. (Budapest 1938)
  • Komlós Aladár: K. T. (Budapest, 1943)
  • Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest, 1962)
  • Sós Endre: Felvillanó arcok (Budapest, 1965, bibliográfiával)
  • Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Tamás rendhagyó monográfiája (Budapest, 2014)
  • Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Tamás, avagy Bermann a zsidó (Budapest, 2021)