Kálmán Jenő

Ebben a cikkben a Kálmán Jenő kérdésével foglalkozunk, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Kálmán Jenő olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind általában a társadalomban, különféle területekre gyakorolt ​​hatása miatt. A Kálmán Jenő eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos vizsgálat és vita tárgya volt, amelyek célja a környezetünkre gyakorolt ​​hatásának megértése. Ebben a cikkben a Kálmán Jenő-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a téma lehetséges jövőbeli perspektíváit.

Kálmán Jenő
1931 körül kutyájával, az Ez a kutya eladó című regényének ihletőjével
1931 körül kutyájával, az Ez a kutya eladó című regényének ihletőjével
SzületettKreisler Jenő
1885. december 27.[1]
Szakcs
Elhunyt1968. április 12. (82 évesen)[1]
Budapest XIV. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 8. sor, 19. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán Jenő témájú médiaállományokat.

Kálmán Jenő (eredeti neve: Kreisler Jenő (1904-ig)) (Szakcs, 1885. december 27.[2] – Budapest, 1968. április 12.) magyar író, szerkesztő, újságíró, humorista.

Életpályája

Kreisler Gyula tanító és Lustig Karolin fia.[3] Középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte el; 1904-ben érettségizett. 1905-től Budapesten lakott. Pályafutását a Független Magyarság című lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz című lapjának is (1909–1912). 1911-től a Színházi Élet című lap munkatársa, segédszerkesztője és rovatvezetője volt. 1916-ban beállt katonának. 1920-ig hadifogoly többek között Troicko-Szavszkban, Berjozovkán és Nyikolszk-Usszurijszkben,[4] ahol megszervezte a magyar kabaré- és színjátszó társulatot; különböző szibériai táborokban léptek fel. Hazatérve ismét a Színházi Élet munkatársa lett 1938-ig. 1921–1922 között Nagy Endre kabaréjának titkára volt. 1937-től a Sicc-sorozat írója volt. 1945 után írásai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. 1948-tól meséket írt.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-8-19).

Kálmán Jenő újságíró, humorista sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B

Művei

Kabaréi

  • Augustin (Kuplé, EMKE Kabaré, 1922)
  • Kitett gyermek. – Zoro Wa Huru. (Faun Kabaré, 1922–1923)
  • Gratulálok (Andrássy úti Színház, 1923)
  • Cox és Box (Pódium Kabaré, 1923)
  • Tutenkamen (Pódium Kabaré, 1932)
  • Családi kör. Jelenet. (Bethlen téri Színpad, 1932)
  • Razzia az eszpresszóban (Pódium Kabaré, 1945)
  • Ballada az éteres albérlőről (Optimisták Kabaréja, 1948)

Könyvei

  • Omszki randevú (regény, Budapest, 1930)
  • Ez a kutya eladó (regény, Budapest, 1931)
  • A dollár kalap (regény, Budapest, 1932)
  • Könnyeim átvizsgálása után (válogatott humoreszkek, Budapest, 1939)
  • Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban, Budapest, 1956–1969)
  • Frici és Matyi (Emlékkönyv a Fészek Művészklub alapításának 60. évfordulójára. Szerkesztette: Demeter Imre, Budapest, 1962)
  • Egy éjszaka Krúdyval, a New Yorkban. – A kávéház humora. (A New Yorktól a Hungáriáig) (antológia, szerkesztette: Konrádyné Gálos Magda, Budapest, 1965)

Műfordításai

Meséi

  • Cirmus hercegnő (Képes Kalandok, Budapest, 1937)
  • Sicc úrfi kalandjai (Képes Kalandok. Budapest, 1937)
  • Sicc úrfi és Tigris Marci (Képes Kalandok. Budapest, 1940)
  • Sicc úrfi az állatkertben (Képes Kalandok. Budapest, 1940)
  • Sicc úrfi bosszút áll (Képes Kalandok. Budapest, 1940)
  • Sicc kalandjai (Budapest, 1956; németül: 1963)
  • Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Kifestőkönyv. A verseket írta Kálmán Jenő ill. Németh István. (Budapest, 1957)
  • Sicc legújabb kalandjai (Budapest, 1957; legújabb kiadás: 2002)
  • Sicc összes kalandjai (Budapest, 1959; legújabb kiadás: 2002)
  • Röfike születésnapja. Leporelló. Ill. Németh István. (Budapest, 1962)
  • Sicc Meseországban (Budapest, 1962; 2. kiadás: 1966; új kiadás: 1987; legújabb kiadás: 2006 és 2008; németül: 1963; 6. német kiadás: 1966)
  • Sicc a Szaharában (Budapest, 1963; új kiadás: 1988; legújabb kiadás: 2002; németül: 1965)
  • Sicc (Budapest, 1966; új kiadás: 1988)
  • Sicc az iskolában (Budapest, 1966; új kiadás: 1987; legújabb kiadás: 2006)
  • Sicc a cirkuszban (Budapest, 1970; új kiadás: 1988; legújabb kiadás: 2006)
  • Sicc a vadonban. Kálmán Jenő ötlete alapján írta Székely Dezső ill. Tankó Béla. (Budapest, 1973; új kiadás: 1998; legújabb kiadás: 2002)
  • Sicc éjszakája. Kifestőkönyv. (Budapest, 1979)
  • Sicc és Hápi. Mese. (Óvodások Zsebkönyvtára. Budapest, 1998)
  • Sicc aranykönyv (Budapest, 2002)
  • Sicc Afrikában. A Sicc a vadonban című történet átdolgozása. (Budapest, 2006; 2. kiadás: 2009)
  • Sicc a hóban (Budapest, 2006; 2. kiadás: 2011)
  • Sicc a slamasztikában (Budapest, 2006)
  • Sicc, a szabó. Kifestőkönyv. (Budapest, 2009)
  • Sicc, a fényképész. Kifestőkönyv. (Budapest, 2009)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a dombóvári izraelita hitközség születési akv. 1/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 665/1968. folyószám alatt.
  4. ↑ Tolnai Népújság, 1998. április 11., 86. szám

Források

További információk

  • Ki kicsoda? Kortársak lexikon (Budapest, 1937)
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerkesztette: Raj Tamás (Budapest, 1997)
  • Humorlexikon (szerkesztette: Kaposy Miklós, Budapest, 2001)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7