Kállai Ernő (művészeti író)

A mai világban a Kállai Ernő (művészeti író) állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kállai Ernő (művészeti író) kiemelkedő szerepet kapott a modern társadalomban. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt ​​hatásáig a Kállai Ernő (művészeti író) ellentmondásos véleményeket generált, és számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kállai Ernő (művészeti író) különböző aspektusait és dimenzióit, elemezve a különböző területekre gyakorolt ​​hatásait és az idők során bekövetkező fejlődését.

Ez a szócikk a művészeti íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kállai Ernő (egyértelműsítő lap).
Kállai Ernő
Kállai Ernő emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest, III. kerület, Kiscelli utca 76.
Kállai Ernő emléktáblája
egykori lakhelyén, Budapest,
III. kerület, Kiscelli utca 76.
SzületettKamengieser Ernő Mátyás Péter
1890. november 9.[1][2]
Szakálháza község
Elhunyt1954. november 28. (64 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBernhard Gerda
(h. 1918–1954)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1913)
SírhelyeÓbudai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Ernő témájú médiaállományokat.

Kállai Ernő, 1900-ig Kannengiesser[3] (Szakálháza, 1890. november 9. – Budapest, Józsefváros, 1954. november 28.)[4] művészettörténész, művészeti író, kritikus. A 20. századi modern képzőművészeti irányzatok kiváló ismerője és elemzője.

Életpályája

Kállai (Kannengiesser) Péter jegyző és Kuzmanovits Olga fia. 1908-ban fejezte be középiskolai tanulmányait, ezután művészettörténetet tanult Budapesten, 1913-tól Németországban, Angliában és Amerikában. Az avantgárd művészeti irányzatok elemzésével foglalkozó írásait először Kassák Lajos lapja, a Ma közölte. Mind Kassákkal, mind Moholy-Nagy Lászlóval jó barátságban volt, mindhárman szorosan követték a modern művészeti irányzatokat, a Ma folyóirat szellemi és képi arculatát ők határozták meg, a folyóirat művészelméleti teoretikusa Kállai volt.

Kállai Ernő az 1920-as években dolgozott Londonban a British Múzeumban és a National Gallery-ben is. 1929-től Berlinben a Deutsche Kunst und Dekoration című folyóiratot szerkesztette. Magyarországra 1935-ben tért haza. Itthon művészeti írója volt Az Ország Útja (1937–1942) című folyóiratnak. Képzőművészeti kritikusként dolgozott az 1939–1944 közt Katona Jenő szerkesztésében megjelenő Jelenkornál. 1940–1944 közt a Pester Lloyd című Budapesten megjelenő német nyelvű hetilap művészeti rovatvezetője volt. 1946–48-ban az Iparművészeti Főiskolán tanított.

Felesége Bernhard Gerda Adél Auguszta (1892–1961) volt, akit 1918. augusztus 25-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[5]

Emlékezete

Emlékezetére 1989-ben a magyar művészeti írók megalakították Budapesten a Kállai Ernő Kört. 2004-ben egykori lakhelyének falán emléktáblát avattak.

Művei

  • Moholy-Nagy; szerk. Kassák Lajos; Ma, Wien, 1921 (Horizont)
  • Új magyar piktúra. 1900-1925 1925
  • Neue Malerei in Ungarn. Lipcse, 1925
  • Ludwig Kozma. Lipcse, 1925
  • Czóbel Béla. 1934
  • Mednyánszky László. 1943
  • Cezanne és a XX. század konstruktív művészete. 1945
  • A természet rejtett arca. 1947
  • Picasso. 1948
  • A tárgy formális esztétikája; Kállai Ernő előadásai nyomán jegyezte Trugly Ágnes, Somogyi K. Imre; Stachora soksz., Budapest, 1948
  • Művészet veszélyes csillagzat alatt. Válogatott cikkek, tanulmányok; vál., jegyz., bibliográfia, bev. Forgács Éva; Corvina, Budapest, 1981 (Művészet és elmélet)
  • Vision und Formgesetz. Aufsätze über Kunst und Künstler von 1921 bis 1933; németre ford. Edit Müller; Kiepenheuer, Leipzig–Weimar, 1986 (Gustav Kiepenheuer Bücherei)
  • Új magyar piktúra, 1900–1925; utószó Bajkay Éva; Gondolat, Budapest, 1990
  • Összegyűjtött írások / Gesammelte Werke; MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1999–
    • 1. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok, 1912–1925; szerk., jegyz., névmutató Tímár Árpád; 1999
    • 2. Schriften in deutscher Sprache, 1920–1925; szerk., jegyz., utószó Markója Csilla, közrem. Monika Wucher; 1999
    • 3. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok, 1926–1937; szerk., jegyz., névmutató Tímár Árpád; 2002
    • 4. Schriften in deutscher Sprache, 1926–1930; szerk., utószó Monika Wucher; 2003
    • 5. Schriften in deutscher Sprache, 1931–1937; szerk. Monika Wucher, Csilla Markója, Árpád Tímár; 2006
    • 6. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok, 1938–1944; szerk., jegyz., névmutató Tímár Árpád; 2004
    • 8. Mednyánszky László, 1943 / Cézanne és a XX. század konstruktív művészete, 1944 / Picasso, 1948; szöveggond., jegyz., névmutató Tímár Árpád; 2003
    • 10. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok, 1945–1949; szerk., jegyz., névmutató Tímár Árpád; 2012
  • A természet rejtett arca; sajtó alá rend., utószó Szíj Rezső; 2. bőv. kiad.; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2001

Társasági tagság

Kapcsolódó szócikkek

Szakirodalom

  • Kassák Lajos: Emlékezés Kállai Ernőre. = Valóság, 1965

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 39995/1900. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 46. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 22. oldal 29. sor
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2587/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 713/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 23.)

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 944. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Program és hivatás. Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Budapest : Gondolat, 1978. Kállai Ernő l. 438, 534, 645, 652. o. ISBN 963280466X