A Joseph Ludwig Raabe kérdése napjaink egyik legrelevánsabb kérdése, amely a társadalom különböző területein érezteti hatását. A Joseph Ludwig Raabe eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig szenvedélyes vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben a Joseph Ludwig Raabe-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történelmi jelentőségét, a populáris kultúrára gyakorolt hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk a Joseph Ludwig Raabe lehetséges jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívásokra. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Joseph Ludwig Raabe világán keresztül!
Joseph Ludwig Raabe | |
![]() | |
Joseph Ludwig Raabe (Carl Friedrich Irminger kőnyomata) | |
Született | 1801. május 15. Brodi, Galícia |
Elhunyt | 1859. január 22. (57 évesen) Zürich, ![]() |
Állampolgársága | svájci |
Nemzetisége | svájci |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései | díszdoktor (Zürichi Egyetem, 1846) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Ludwig Raabe témájú médiaállományokat. | |
Joseph Ludwig Raabe (Brodi, 1801. május 15. – Zürich, 1859. január 12.) svájci matematikus.[1]
Mivel szülei meglehetősen szegények voltak, Raabe már egészen kicsi korától kénytelen volt magánórákkal keresni a kenyerét. 1820-ban kezdett matematikát tanulni a bécsi Polytechnicumban, Ausztriában. 1831 őszén Zürichbe költözött, ahol 1833-ban a matematika professzora lett. 1855-ben az újonnan alapított Svájci Polytechnicum professzora lett.[1]
Leginkább a Raabe-féle aránytesztről ismert, amely a d'Alembert-féle arányteszt kiterjesztése. Raabe tesztje bizonyos esetekben egy végtelen sorozat konvergenciájának vagy divergenciájának meghatározására szolgál.[1] A gamma-függvény Raabe-integráljáról is ismert:[2]