Jean le Rond d’Alembert
Ma egy olyan témával szeretnénk foglalkozni, amely az elmúlt években nagy aktualitást kapott. A Jean le Rond d’Alembert olyan probléma, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét, mivel különféle módon befolyásolja mindennapi életünket. Fontos, hogy alaposan megértsük ezt a témát, mivel hatása a személyestől a globális szintig terjed. Ebben a cikkben a Jean le Rond d’Alembert-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezzük annak hatását különböző összefüggésekben, és átfogó képet adunk a mai fontosságáról. Biztosak vagyunk abban, hogy az alábbiakban található információk nagyon hasznosak lesznek a Jean le Rond d’Alembert jelentőségének és hatókörének megértésében társadalmunkban.
| Jean le Rond d’Alembert | |
 | |
| Maurice Quentin de la Tour festménye (1753) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1717. november 16. Párizs, |
| Elhunyt | 1783. október 29. (65 évesen) Párizs, |
| Sírhely |
|
| Ismeretes mint | a hullámegyenlet-módszer kidolgozója és az Encyclopédie szerkesztője |
| Nemzetiség | francia |
| Élettárs | Julie de Lespinasse |
| Szülei | Claudine Guérin de Tencin Léopold-Philippe d'Arenberg |
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | matematika, mechanika, fizika, filozófia, |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 | |
| Jean le Rond d’Alembert aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean le Rond d’Alembert témájú médiaállományokat. | |
Jean le Rond d’Alembert (Párizs, 1717. november 16. – Párizs, 1783. október 29.) francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus. Az általa kidolgozott hullámegyenlet-módszert róla nevezték el. Egyike volt a korai francia enciklopédia, az Encyclopédie szerkesztőinek. Az enciklopédia matematikával foglalkozó részéért volt felelős.
Gyerekkora
Párizsban született Claudine Guérin de Tencin írónő és Louis-Camus Destouches lovag törvénytelen gyermekeként. D’Alembert születésekor Destouches külföldön tartózkodott, anyja pedig pár nappal születése után a Saint-Jean-le-Rond de Paris templom lépcsőin hagyta. D’Alembert árvaházba került, de nem sokkal később egy üveges mester felesége örökbe fogadta. Jean le Rond taníttatását Destouches titokban fizette, 1726-ban bekövetkezett haláláig évi 1200 frank járadékot biztosított számára, de hivatalosan nem akarta elismerni apaságát. Jean le Rond-t először Daremberg néven anyakönyvezték, ezt később változtatta meg d’Alembert névre.
Tanulmányok
D’Alembert először magániskolába járt. Tizenkét évesen a Quatre-Nations (Mazarin) janzenista iskolába íratták, ahol 1735-ig filozófiát, jogot és művészeteket tanult. A janzenisták egyházi pályafutás irányába terelgették, eltérítve őt az olyan foglalatosságoktól, mint a költészet vagy a matematika. A teológia azonban túlzottan tartalmatlan volt d’Alembert számára, így beiratkozott a jogi iskolába, amit 1738-ban elvégzett. A matematika és a jog mellett az orvostudomány is foglalkoztatta.
1739 júliusában első cikkeit matematika tárgykörben jelentette meg rámutatva a tévedésekre, amiket Charles René Reynaud L’analyse démontrée címmel a Francia Akadémia számára írt munkájában fedezett fel. Akkoriban ez alapmű volt, amiből maga d’Alembert is tanult a matematika alapjainak elsajátítása során.
Második tudományos munkáját a folyadékok mechanikája tárgykörében jelentette meg 1740-ben Memoire sur le refraction des corps solides címmel, aminek jelentőségét Alexis Clairault is elismerte. Ebben a munkában d’Alembert teoretikusan elmagyarázza a fénytörés jelenségét. Szintén ekkor fedezte fel, amit ma d’Alembert-paradoxonnak hívnak: a magas belső súrlódású folyadékba merülő testre ható erők eredője megközelítőleg nulla.
Szintén ő alkotta meg a hányadoskritériumot, amelynek segítségével megállapítható, hogy egy numerikus sor konvergens-e.
Míg a matematikában és a fizikában jelentős lépéseket tett, d’Alembert ugyancsak ismert volt álláspontjáról a Croix ou Pile (Fej vagy írás) vitában, mely szerint annak valószínűsége, hogy az újból feldobott érme fej lesz, minden alkalommal nő, amikor írás jön ki.
D’Alembert éveken át betegeskedett, halálát hólyagos betegség okozta. Miután nem volt hívő, d’Alembert-t jelöletlen tömegsírba temették.
Enciklopédia
Csatlakozva Denis Diderot-hoz d’Alembert rengeteget dolgozott a korai francia enciklopédia, az Encyclopédie szerkesztésén.
Emlékezete
Párizs XIV. kerületében utcát neveztek el róla és emléktábla is viseli ott a nevét.
Magyarul megjelent művei
- A zene szabadságáról; tan. Claude Dauphin, ford. Kovács Eszter, jegyz. Kovács Eszter, Hovánszki Mária; Gondolat, Bp., 2019 (Észlelet)
Források
- Jean Le Rond d'Alembert (angol nyelven). The MacTutor History of Mathematics archive. . (Hozzáférés: 2012. november 7.)
További információk
- Hogyan ejtsd ki Jean le Rond D'Alembert nevét?. forvo.com. (Hozzáférés: 2013. április 1.)
- Alembert, Jean Le Rond d' szócikke (magyar nyelven). História Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2012. november 7.)
- A perturbációs függvény (magyar nyelven). astro.elte.hu. . (Hozzáférés: 2012. november 7.)
- Az Encyclopédie Diderot és d’Alembert által írt részeinek angol fordítása (magyar nyelven). quod.lib.umich.edu. (Hozzáférés: 2012. november 7.)
- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
