Jendrassik Loránd

Mai cikkünkben a Jendrassik Loránd lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Jendrassik Loránd évtizedek óta minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette a figyelmét és érdeklődését. A társadalomra gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, a populáris kultúrától a világpolitikáig mindenre hatással volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jendrassik Loránd különböző aspektusait, az eredetétől a mai relevanciáig. Emellett megvizsgáljuk annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban a Jendrassik Loránd történetén és jelenén keresztül.

Jendrassik Loránd
Született1896. augusztus 18.[1]
Alsópakony[2]
Elhunyt1970. július 19. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1936–1966)
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1921, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (7/7-1-40/41)[3][4]

Jendrassik Loránd (Alsópakony, 1896. augusztus 18.[5] – Budapest, 1970. július 19.[6]) orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1969).

Jendrassik Loránd
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Jobst Kázmér Doki.Net 1996. 100 éve született Jendrassik Loránd, a magyar klinikai kémia megalapítója.

Életpályája

1918–1923 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetében dolgozott. 1921-től Leidenben, 1925-től Berlinben ösztöndíjas volt. 1925–1940 között Pécsett az Ángyán János vezette belgyógyászati klinikán a kémiai laboratórium vezetője volt. 1927-ben egyetemi magántanár lett. 1929–1930 között részt vett a Magyar Élettani Társaság (MÉT) megszervezésében, melynek szervező-, majd főtitkára volt. 1936-ban címzetes rendkívüli egyetemi tanár lett. 1940–1945 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az általános élettan tanszékvezetője volt. 1950–1966 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsész-, majd Természettudományi Kara keretében működő Általános Élettani Intézet egyetemi tanára volt. 1966-ban nyugdíjba vonult.

Munkássága

Munkássága során a klinikai gyakorlatban használható kémiai és fizikai vizsgáló módszereket dolgozott ki, fotometriás eljárásokat vezetett be, megindította a klinikai kémiai metódusok szabványosítását. Kutatta az idegingerület-átvevő mediátorok szerepét, a harántcsíkolt izomzat összehúzódásának mechanizmusát, a sejtek membránjainak élettanát.

Sírja a Farkasréti temetőben található (7/7-1-40/41).[7]

Családja

Szülei Jendrassik Kornél (1868–1931) gépészmérnök és Kégl Aranka voltak. 1926-ban, Pécsett házasságot kötött Katona Margittal.[8] Jendrassik Jenő (1824–1891) fiziológus unokája.[7] Testvére, Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, Jendrassik Aurél (1904–1927) filozófus, Jendrassik Kornélia (1910–1985).[9]

Művei

  • Az agyvelő fiziológiai hatóanyagairól (Budapest, 1929)
  • Kolloid változások sima izmokon ingeranyagok hatására (Tihany, 1931)
  • Die ersten chemischen Prozesse der Muskelkontraktion (Faiszt Józseffel, Budapest, 1957)
  • Das Le Chateliersche Prinzip und die Gesetze der Störung dynamischer Gleichgewichte (Budapest, 1956)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2022. május 12.)
  2. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  6. ↑ Gyászjelentése
  7. ↑ a b A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)
  8. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 923/1970. folyószám alatt.
  9. ↑ A Jendrassik család és a fiatal Jendrassik György

Források

További információk

  • Sós József: Jendrassik Loránd (Orvosi Hetilap, 1970. 36. sz.).
  • A m kir Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. kötet.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Jendrassik Loránd. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8