kezdivásárhelyi Jancsó Elemér | |
Született | 1905. április 10. Marosújvár |
Elhunyt | 1971. november 12. (66 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Máthé-Szabó Magda |
Gyermekei | Jancsó Miklós |
Foglalkozása | irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő |
Iskolái |
|
Sírhelye | Házsongárdi temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja. Álnevei: Dezséri György, Újházy Elemér.
Az ősrégi székely nemesi kezdivásárhelyi Jancsó családnak a sarja; ősük Jancsó János kézdivásárhelyi lovas nemes 1613. július 13-án Báthory Gábortól címeres nemeslevelet szerzett. Apja kezdivásárhelyi Jancsó Ödön (1875–1936) erdélyi magyar orvos, főorvos, belgyógyász, sebész, anyja Zsakó Sarolta.
Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban végezte, ezt követően az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetem magyar és francia szakos hallgatója volt. A doktori cím megszerzése után két évig a párizsi Sorbonne-on tanult. Az 1929–30-as tanévben államvizsgázott a kolozsvári egyetemen. 1942-ig egykori iskolájának tanáraként dolgozott, utána az 1942–1945 között az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, majd 1945-től a Bolyai Tudományegyetem, illetve az egyesítés után haláláig a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalmi tanszékének vezető professzora volt.
Munkatársa volt az Ifjú Erdély, Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, Független Újság és a Korunk című folyóiratoknak, napilapoknak. 1939-ben az ő szerkesztésében indult el az Erdélyi Ritkaságok című sorozat, amelyben az erdélyi történelem és művelődéstörténet szempontjából figyelemre méltó kéziratok jelentek meg. Cikkei jelentek meg a fentieken kívül a Székely Szó, Keresztény Magvető, Igaz Szó, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Széphalom és a Nyugat hasábjain is. Kéziratban maradt a kolozsvári színházról írt monográfiája.
Irodalomtörténészi munkássága elsősorban a felvilágosodás és a reformkor tárgykörben mozgott, tanulmányainak tárgya többek között Aranka György, Batsányi János, Barcsay Ábrahám, Bod Péter, Döbrentei Gábor, Gyarmathi Sámuel, Jósika Miklós volt.
Ritka könyvekből, irodalmi levelezésből, újság- és folyóirat-gyűjteményekből álló hagyatéka részben az Országos Széchényi Könyvtárba került.
Nemzetközi katalógusok |
---|