Mai cikkünkben a Jan Štursa témával foglalkozunk, amely kérdés az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Jan Štursa különböző hátterű emberek figyelmét ragadta meg, a terület szakértőitől egészen azokig, akik csak most kezdik felfedezni ezt a témát. Ebben a cikkben a Jan Štursa-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és nézőpontokat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a kérdésről. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális kihatásokig egy részletes elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Jan Štursa jelentőségét és összetettségét napjainkban.
Jan Štursa | |
![]() | |
Született | 1880. május 15.[1][2][3][4][5] Nové Město na Moravě[6][7][8][9] |
Elhunyt | 1925. május 2. (44 évesen)[1][10][2][3][4] Újváros[11] |
Állampolgársága | osztrák–magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Prágai Képzőművészeti Akadémia |
Halál oka | öngyilkosság |
Sírhelye | Nemzeti Temető[12] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Štursa témájú médiaállományokat. | |
Jan Štursa (teljes nevén Jan Josef Štursa) (Nové Město na Moravě, 1880. május 15. – Prága, 1925. május 2.) cseh szobrászművész. Öngyilkos lett.
Štursa a saját művészi útját kereste. Szobrokat készített bronzból, kőből, gipszből és viaszból is.
Az első világháború, amelyben részt vett, nagy hatással volt művészetére, témaválasztására. A Kárpátokban, Předměřice nad Jizerou falu közelében helyezték el Štursa katonai temetést ábrázoló emlékművét. 1922 és 1925 között a prágai Képzőművészeti Akadémia rektora volt.
Élete végén Štursa szifiliszt kapott. 1925-ben, két héttel a 45. születésnapja előtt, öngyilkos lett a műhelyében.