Ion Ghica

Ma a Ion Ghica-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. Megjelenése óta a Ion Ghica sokak figyelmét felkeltette, és széles körben érdekeltté vált. Hatása különböző területekre terjed ki, a politikától a populáris kultúráig, és vitákat és vitákat váltott ki szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ion Ghica-et, elemezve annak fontosságát, következményeit és időbeli fejlődését. Az eredetétől a jelenlegi állapotáig elmélyülünk a Ion Ghica univerzumában, hogy megértsük annak lenyűgöző és összetett természetét.

Ion Ghica
Egyesült Román Fejedelemség miniszterelnöke
Hivatali idő
1866. február 11. – 1866. május 10.
ElődNicolae Creţulescu
UtódLascăr Catargiu
Hivatali idő
1866. július 15. – 1867. február 21.
ElődLascăr Catargiu
UtódConstantin A. Creţulescu
Hivatali idő
1870 december 26. – 1871 március 11.
ElődManolache Costache Epureanu
UtódLascăr Catargiu
Született1816. augusztus 12.[1][2]
Bukarest
Elhunyt1897. május 7. (80 évesen)
Ghergani
PártNemzeti Liberális Párt
Szüleinoble Maria Campineanu de Cantemir
Prince Dumitru 'Tache' Ghika, Chancellor of Valachia
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Ghica témájú médiaállományokat.

Ion Ghica (Bukarest, 1816. augusztus 12. – 1897. április 22.) román államférfi.

Élete

Ion Ghica (balra) és Vasile Alecsandri Konstantinápolyban 1855-ben

Katonai iskolát végzett Párizsban. 1841-ben nagybátyjának, Alexandru Ghicának fejedelemkedése alatt állami szolgálatba lépett és 1843-ban Jassyban mint a matematika és nemzetgazdaságtan tanára működött. 1846-ban Párizsban megalapította a «Román ifjak társulatát». 1848-ban nemzete képviselőjeként Konstantinápolyba küldte; a porta ekkor kinevezte Számosz sziget kormányzójává, ahonnan 1856-ban tért vissza Konstantinápolyba, hogy kieszközölje a moldvai trónra való jutását. Ezt azonban Vogorides nyerte meg. Több ízben miniszterelnök volt.

Nevezetesebb művei: Reorganisarea Romaniei. 1884-ben jelentek meg a száműzetése idejében váltott levelei, melyek úgy a magyar szabadságharcról, mint az erdélyi románok 1848-ban viselt dolgairól igen fontos adatokat tartalmaznak. A munka címe: Amintiri din pribegie dupa 1848.

Művei

  • Vademecum al inginerului și al comerciantului, 1848, 1865
  • Ajutorul comerciantului, al agricultorului și al inginerului, 1873 (Dimitrie A. Sturdzával)
  • Poids de la MoldoValachie dans la Question d’Orient, 1838
  • Scrisori către Vasile Alecsandri, 1880
  • Amintiri din pribegie, 1848
  • Convorbiri economice, 1865–1875

Magyarul

  • Hajdani erkölcsök; ford. Boros Ferenc, előszó Bodor András; Ifjúsági, Bukarest, 1963 (Tanulók könyvtára)

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia

Források