Industry Standard Architecture

A mai világban a Industry Standard Architecture olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír, és széles közönség figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Industry Standard Architecture a jelenlegi körkép alapvető szempontjává vált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Industry Standard Architecture minden aspektusát, az eredetétől a mai fejlődéséig, és átfogó perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Industry Standard Architecture fontosságát és hatókörét a különböző kontextusokban.

Industry Standard Architecture
TervezőIBM
ElődXT bus
A Wikimédia Commons tartalmaz Industry Standard Architecture témájú médiaállományokat.
8-bit XT, 16-bit ISA, EISA (fentről lefelé)
8-bit XT: Adlib FM hangkártya

Az Industry Standard Architecture (rövidítve: ISA) busznak nagy szerepe volt az IBM-kompatibilis PC-k sikerében. Az IBM 1981-ben mutatta be a buszrendszert és a tervdokumentációját egyből közkinccsé (public domain) tette. Az a nyílt architektúra rugalmas bővítési lehetőséget teremtett meg. Egy egész iparág épült rá az ISA-busszal kompatibilis bővítőkártyák fejlesztésére és gyártására.[1]

A Mark Dean és Dennis Moeller IBM-mérnökök által kifejlesztett 16-bites ISA-busz visszafelé kompatibilis volt a korai Intel 8080-as, illetve Zilog Z80-as mikroszámítógépek 8-bites buszrendszerével, az S-100 busszal.[1]

Eredetileg PC- vagy XT-busz-ként, majd 1984-től a 16-bites továbbfejlesztésére AT-busz-ként hivatkoztak.[2] Az ISA-busz elnevezést utólag ragasztották rá, retronimaként. Az 1980-as évek közepétől az alaplapok mind 8-bites, mind pedig 16-bites ISA foglalatokat tartalmaztak, majd az 1990-es évek elejétől, a PCI-busz megjelenése után 16-bites ISA-foglalatokkal szerelték az új modelleket a régebbi kártyák támogatása végett.[2] Extended Industry Standard Architecture, illetve Enhanced ISA (EISA) néven készítettek egy lefelé kompatibilis 32-bites változatot is, ez azonban nem lett sikeres.[3] A 2000-es évek elején száműzték végleg a hardvergyártók a termékeikből az ISA-vezérlőt és foglalatokat és a helyét teljesen a PCI, majd részben az AGP vette át.[2]

Az IBM PC/AT számítógépekben debütált 16-bites ISA-buszhoz közvetlenül csatlakozott az "AT Attachment", azaz ATA/IDE (későbbi nevén: PATA) interfész, mely merevlemezek vezérlését látta el, így lényegében az ISA-szabványból származtatható.[4]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Reilly, Edwin. Milestones in computer science and information technology (angol nyelven). Westport, Conn.: Greenwood Press, 37. o. (2003. április 2.). ISBN 1573565210. OCLC 51258496. Hozzáférés ideje: 2020. június 18. 
  2. ↑ a b c ISA bus (angol nyelven). PCMag. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  3. ↑ Larry Davis: ISA Bus / AT Bus (angol nyelven). interfacebus.com , 2015. június 13. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  4. ↑ Ref - Overview of the IDE/ATA Interface. PCGuide. . (Hozzáférés: 2020. június 18.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Industry Standard Architecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.